Szabó Lőrinc: Különbéke

http://www.youtube.com/watch?v=tkXoCf_9UUw

Érdekes

Maradj otthon, nézzél tv-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek, utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én.
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én.

Ezt most csak azért rakom ide ki, mert kiváncsi vagyok, hogy ki mire asszociál ebből a pár sorból. :)

Személyes véleményem szerint tökéletes bemutatása a mai média-"kultúrának". :)

Fenyegetés :o))

Hétfőn VERS!!!
 És a hiányzók+egyesek PÓTDOGÁT írnak. Vagy javítót.

Elmosódnak néha a dolgok ...
Kérdések kérdések hátán hogyan mit merre tovább? ....kikészítő...
Készen a bevetésre :D !

Helló Világ ?!

Bemutatkozósdi postolgatás lesz.Első bejegyzés szép magyarosan magyarosoknak Lazulós kora esti fényképek itthonról kis hobbi fotózás a könyvek között...( ?) holnap vers (!!!!!) Te Jó isten és én megint késésben vagyok ..megszokhattuk azt hiszem tanár nő mondaná most hogy nem tudom ( tudjuk ) megtanulni ennyi idő alatt . Próbálkozni éri legfeljebb éjszakázós buli lesz a szobámban . Elmerülünk az alkohol ... ja nem a nagy gondolati versek tengerében szóval további kitartást mindenkinek hiszen holnap péntek és péntek a mi napunk.

Mire van szükség?

A művésznek például humorérzékre és virtuozitásra.

 http://youtu.be/tpeWHtlIsB4
Ja, nem is az, hanem ez. :o)))


Egyébként nyilván már mindenki ismeri, de akkor is! :o)

Január 22.

Babits Mihály
HAZÁM!
— AZ IGAZI ORSZÁG —

Szállj ki, lelkem, keresd meg hazámat!
Oly hazáról álmodtam én hajdan,
mely nem ismert se kardot, se vámot
s mint maga a lélek, oszthatatlan.
Álmodj, lelkem, álmodjad hazámat,
mely nem szorul fegyverre, se vértre,
mert nem holt rög, hanem élő lélek.
Galamb álom! s rókák rágtak érte;
odu-féltő kapzsi szenvedélyek.
Az én álmom sohse legyen róka!
Az én tanyám’ magassága védje!
Lelkem madár, tág egek lakója,
noha mindig visszajár fészkébe.

Tomorrow belongs to me

http://youtu.be/fQyGBinRB04


szerintem így nem csak jobb,de hatásosabb is:)

MM és RG

London, 1882. január 18.– Megszületik Róbert Gida apja, Micimackó és Malacka megalkotója, Alan Alexander Milne. 

A Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában - a történet népszerűségét jelzi, hogy szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazíliában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján. 

A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle - sőt, a Disney-cég 2001-ben 240 millió fontért 2026-ig, a szerzői jog lejártáig teljes egészében megszerezte a népszerű mesehőssel kapcsolatos rajzfilmkiadási és egyéb jogokat.

A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. A Micimackó a múlt század legnépszerűbb regényei közül a tizenhetedik, idehaza A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő mozgalomban bekerült a legjobb tizenkettő közé.

 

Néha, ...

...amikor már a gondolkodás is nehézséget jelent, ilyennek látok egy-egy verset, mikor elemezni kéne...

A GRUFFACSÓR

Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
"Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bőszhedt Gyilkanyessz!"
Kapta döfke kardját a smorc,
rég csűszte már a nyúf vadat -
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.
Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór - a szeme láng -
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.
Egy! Kettő! Egy! Kettő! - csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza.
"Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!"
s csuklantott boldogan.
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
(f. Tótfalusi István)
A vers egyébként Lewis Carroll Alice Tükörországban című művében található (amit én személy szerint nagyon szeretek : ) ) .

És ne feledkezz meg a fordítóról sem! De ha már badar verseknél tarunk, nekem Morgensern egyik verse a kedvencem:

Das Gebet.

Die Rehlein beten zur Nacht,
hab acht! Halb neun!
Halb zehn!
Halb elf!
Halb zwölf!
Zwölf!
Die Rehlein beten zur Nacht,
hab acht!
Sie falten die kleinen Zehlein,
die Rehlein.
ÉS:



Imádságos

Ki könyörögni hallja az őzikéket,
félhet!

Félnyolc!
Félkilenc!
Féltíz!
Féltizenegy!
Féltizenkettő!
Éjfél!

Ki könyörögni hallja az őzikéket,
félhet!
Patácskájukat összefűzik ők,
az Őzikők.

(f. Orbán Ottó)

József Attila /Ahogy én látom/

Ez a bejegyzés József Attiláról szól, ám előre leszögezem, hogy teljesen szubjektív vélemény. Írhatnék tárgyilagosan mindenféle tudnivalót, de ezek ott vannak mindenki könyvében, füzetében és (remélhetőleg) lassacskán fejében is. Ezért inkább saját szemszögemből próbálom megmutatni, ki is az a József Attila. Óvodás korunkban bizonyára mindannyian sokszor aludtunk el esténként kis Balázzsal, s szavaltuk ártatlanul a Mamát anyák napján. Ekkor még nem tekintettünk úgy a versekre és nem láttuk, hogy mennyi szenvedés, nélkülözés és fájdalom hatja át József Attila életét és költészetét. Ami számomra különösen élvezhetővé, átérezhetővé és szerethetővé teszi költészetét, az az őszintesége és mesteri fogalmazása. A hét elején kaptam egy kis „küldetést” a Tanárnőtől, mégpedig azt, hogy olvassam fel a Kései sirató című verset. Mikor hazaértem elolvastam (hogy azért az órán mégse süljek bele) egyszer, kétszer… aztán még vagy ötször. Zseniális. Még mindig nem jöttem rá, hogyan csinálja (valószínűleg a valósághű, mindennapi kifejezések, felkiáltások, amit akármelyikünk érezhet az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben), de néhány olvasás után én voltam a (nagy) gyermek, akiben egyszerre van jelen a mérhetetlen fájdalom, düh és szeretet. Még mindig hihetetlen ez az érzés, mikor elolvasom. Számomra ilyen a perfekt költő. Szerintem ez rengeteget számít, hogy átérezzük azt, amit éppen olvasunk. Érdekes dolog ez, lehet, hogy ez is közrejátszik abban, hogy kinek kicsoda a kedvenc költője/írója, hogy mennyire tud azonosulni a gondolataival és érzelmeivel. Na mindegy. Vissza a témához. Szintén előkerült órán az Óda című vers, ami sokak nemtetszését érdemelte ki, a „mélyre ható” leírás miatt. Szerintem a mű éppen ettől fantasztikus. Végre nem a sablon szerelmes versek a jól bevált motívumokkal. És mennyivel többet is mond el a költő azzal, hogy „az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain” és hogy „Vérköreid, mint rózsabokrok, reszketnek szüntelen. Viszik az örök áramot, hogy orcádon nyíljon ki a szerelem s méhednek áldott gyümölcse legyen”, mint azzal, ha szemeit, ajkait, kebleit, haját vagy akármilyen részletét kiemelve az imádottnak szőne metaforákat. Olvastunk ezeken kívül Külvárosi éjről és Téli éjszakáról is, ahol meggyőződhettünk arról, hogy József Attila a stilisztikában is otthon van (amiben mi olykor-olykor nem nagyon…). Rengeteg költői képpel tarkított tájverseiből tanultuk meg, hogy a táj sosem annyi jelentést hordoz magában, mint amennyi elsőnek látszik. Végül egy verset említenék még meg, amit még nem vettünk, de én már kívülről tudom a sok olvasgatástól, mégpedig a Tudod, hogy nincs bocsánat címűt. Ennek a versnek köszönhetően(na jó, egy kicsit a többinek is) a kedvenc költő ranglistámon József Attila szorosan ott áll Ady mögött(/mellett?). Nem lehet elégszer elolvasni ezt a verset… Kissé József Attilával szemben is kezdek elfogulttá válni (bár nem annyira, mint Adyval), de egyszerűen fantasztikus. Szerintem sokkal közelebb áll az emberhez, mint más költők. Babits a bölcs próféta, Petőfi a lázas forradalmár, de József Attila más. Ő olyan, mint egy fiú a szomszédból. Egy zseni fiú.

Hát ennyit az én József Attilámról. Nem túl tanulságos (már ami a hasznos információk számát illeti), de azért lehet, hogy nem hiábavaló. Ne feledjétek, hogy egy nagy gondolati költemény megtanulása a feladat, és ha van időtök, olvasgassatok sok-sok József Attilát, mert az órán tanultakon kívül rengeteg nagyon jó/érdekes/figyelemreméltó vers vár arra, hogy felfedezzük.

Ez pedig egy kis érdekesség: József Attila és Illyés Gyula egy kávéházi délutánon egymás rímeire írtak szonetteteket. Íme: http://mek.niif.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00604/cim00635.htm

Menjetek

át egy kicsit a szomszédba! Vandának van egy jó elemzése. :o)))
Arany János nevéhez kapcsolódik az anekdota, hogy valami tanulmányban az okos elemző azt írta, "itt a költő arra gondolt,..", mire Arany a lapszélen megjegyezte: "Gondolt a fene!" :o)

Elmarad

A holnapi dupla óra elmarad. Mondjuk ez idő alatt elkezdhettek megtanulni egy JA-verset. :o) Egy elég hosszút. Komolyan. Egy gondolati verset kell majd tudni.

Ma elég sokan hiányoztak

Legyetek szívesek tájékoztassátok őket mindarról, amit tudni kell!
Meg majd engem is.

Hogy olvashassátok is

  Vörösmarti Daniella: Szeljünk szivárványt

Gyere és játsszunk valami újat!
Nézzünk lepkét, szeljünk szivárványt,
Kaparjuk földbe a satnya múltat,
Blöfföljünk kezünkben király-párt!

Szaladjunk, fussunk messzire,
Nevessük ki a nagy hegyeket,
Rajzoljunk pálcikát a Fesztire,
vagy bajszot, vagy bármi egyebet!

Szeljünk át a régi Óperenciát,
Fejünkön ósdi keménykalappal,
Hagyjuk a nagyokat, a sok fricskát,
Menjünk a határ mögé egy arasszal!

Mímeljük a várat, a sárkányt, királylányt,
Azt, hogy sose fordul télbe a nyár,
Fessünk arcunkra görbe szivárványt,
Míg a sok nagy a földön csak port kapál.

Linda küldte

Szerdai kis kiegészítés

Megemlítettük órán elsőként Csontváry Kosztka Tivadar „Magányos cédrus” című festményét amit már a tanárnő kirakott nekünk. Érdemes megnézni a képet mert egész sok érdekes kis apró részlet van, úgy mint amit a tanárnő említett. Itt olvashattok róla pár okos dolgot
http://mek.niif.hu/01300/01314/html/elemzes.htm

Másik nagy kedvencem amit megemlítettünk Alfred Hitchcock „Madarak” című filmje, amit mindenkinek csak ajánlani tudok, igaz nem mai film, de nagyon érdekes. ( Ajánlom nektek Hitchcock többi filmjét is, mert szintén nagyon jó a többi is J ) Itt találtok egy kis rövid kedvcsináló bevezetőt.
http://port.hu/madarak_the_birds/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=1547&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_topic_id=2

Zárásként amit a tanárnő ajánlott nekünk a Téli éjszakához összehasonlításként Nagy Lajos Január című novelláját:
http://valogatasaim.blogspot.com/2010/01/nagy-lajos-januar.html

A fagyra tőrt emel az ág

A képet itt találtam.
És már látod, amit látni kell????

Egy gonosz nőszemély

"Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik..." Mármint itt, a blogban. Én kicsit hangoskodom.

Kaptam karácsonyra egy könyvet, Kosztolányi Dezső felesége írta (Harmos Ilona). Tündéri hölgy volt, a hobbija leginkább az volt, hogy csípős memoárokat írt ismerőseiről (akik történetesen a mi ismerőseink is, elég sokat foglalkoztunk velük magyarórán...). Tehát a visszaemlékezései korántsem hízelgőek, Kosztolányiné a szenteltvizet is leszedte a nyugatos írókról és feleségeikről. Íme pár részlet a könyvből:

"Babits Mihályné (Török Sophie) Tanner Ilonka

Egész lénye papírszagú, olykor vécépapírszagú, használt után. Bocsánat a hasonlatért, talán nem is találó, de kínálkozott, és én nem tudtam ellenállni. Annyi bizonyos, hogy testi és lelki higiénia teljes hiánya jellemzi.

Tehetséges nő, de rendkívül műveletlen. Tehetsége elsőbben is nárcizmusából és indulattelt hőbörödöttségének talajából fakad. [...]

Embertelenül nehéz éveket élt ár szegény Mihály betegségével, de ezeket az éveket ő még nehezbítette.

Azt gondoltam, hogy a korral majd kissé megenyhül, megcsillapodik, de - sajnos - nem így történt, és még mélyebbre süppedt maga alkotta mocsaras, gőzös világába, amelyből aligha van többé számára kiút.

Féltékenységét és hiúságát élesen mutatta, hogy amikor egy Nyugat-hangversenyen Kosztolányit nagyobb tapssal engedték le a színpadról, mint Babitsot, Ilonka kirohant a páholyából, és fékezhetetlen haraggal kiabálta a férjem felé: "Ezt soha nem bocsátom meg neked."

Rendkívül zavaros körülmények közt él idegbeteg fogadott lányával, vagy húsz macskával, és saját, elviselhetetlen természetével, gyógyíthatatlanul beteg lelkével."

"Móricz Zsigáné - Janka

Lapos mellű, barnásszürke arcú puritán.

Úgy járkált közöttünk, mint egyik parancsolat a tíz közül, Talán ez: "Ne kívánd felebarátod feleségét..." (illetve férjét).

Protestáns.

A szó, az Ige az ő számára cifraság nélkül a lényeget jelentette. Játszani nem tudott. Lenézte a játékot. Bűnnek érezte. A szavakkal való játékot is.

Egyenes volt. kemény. Kérlelhetetlen. Zsiga mesélte nekem, felesége jellemzésére, hogy feleségének a nővére az esküvőjét követő napon elhagyta férjét, és sohase tért vissza hozzá, mivel az a kályha elé szórta szivarja hamuját. Őt is egy bordában szőtték a nővérével, ő is abból a fából volt faragva. Valóban fából, keményfából. [...]

Az Üllői úton laktak, egyszerű, majdnem szegényes bútorok közt. Növendék koromban Zsiga hívott, hogy menjek föl hozzájuk. Kérte, szavaljak néhány költeményt. Szavaltam, s Zsigát egyre többet, egyre jobban érdekelte a versmondás.

Janka egyszerre csak felállt, egyenesen, keményen a kis támlás díványról, s mint élő tilalomfa ott állt, állt, nem mozdult, amíg meg nem értettem, hogy ez a "felállás" ellenem szól, s zavartan el nem távoztam.

Testét, vállát hátrafelé feszítve, összeszorított ajkakkal, beszédes némasággal, ellenségesen meredt rám. Ki tudja, hányszor gyötrődhetett ehhez hasonló helyzetekben, addig a napig, amíg végül egy napon bevette a méregadagot, amely megölte.

Halála óráján láttam. Ott feküdt az ágyon, szürkésbarnán, keményen, összeszorított ajkakkal. Mindössze néhány kékesfekete hullafolt a karján jelezte, hogy már nem él."

Kedves, kellemes asszonyok.

P.s.: Tanárnő, ez úton is tudatom, hogy nem haltam meg, ma este remélhetőleg elküldöm az első szörnyű fejezetét a kimerítő OKTV dolgozatomnak :D Sok kitartást kívánok hozzá!

És az építészet?

Walter Gropius volt az, aki tervezőiskolát alapított Weimarban, és munkatársaival azt vizsgálták, hogyan lehet a modern anyagokat felhasználni az építészetben. Nekik köszönhetjük a mai szép kockaházakat, tömböket. Bár ők nem egészen így képzelték el belsejüket.
És hallgassunk egy kis zenét is! A 20. száz6ad egyik legnagyobb zongoristája Gershwint játszik:

(És még mindig nem tudok ide bele videót tenni. :o( )
Mindez persze csak egy kis szelete a múlt század kultúrájának, de ezzel is haladtunk előre egy cseppet. :o)