Eredmény

May Anna  

nyelvtanból 

             bejutott az OKTV második fordulójába. 

Gratulálunk, és szurkolunk neki a továbbiakban (is).

Brecht

A mai órán Brecht: Kurázsi mama című művét boncolgattuk. Nem jutottunk a végére,Kattrin története még hátra van. Számomra olvasáskor nem tűnt olyan izgalmasnak,mint az órán,a történet megbeszélése közben. Az órán megbeszélteket nem írnám ide le,hiszen szerintem mindenki jegyzetelte.:) Brecht másik jelentős műve a Koldusopera,engem érdekelt,így kicsit olvasgattam.:) Igazán izgalmas a történet,ajánlom nektek is! A történet egy üzletemberről (kolduskirályról)szól,aki a növeknő nyomor láttán boltot nyit. Valamint a királynő koronázási ünnepségére készül mindenki. E közben lánya,Polly házasodni készül Bicska Maxival. Kolduskirály ellenzi ezt,ám lánya hajthatatlan. A történet innentől izgalmas fordulatot vesz. Bicska Maxi apósa elől menekül és már a rendőrség is üldözi. Elkezdődik a királynő koronázása,közben Maxi utca lányoknál keres menedéket,ám ők elárulják. Börtönbe kerül,ahonnan később megszökik,de végül elfogják. A történet lezárása az,hogy Bicska Maxi bitófa alá kerül. Ez természetesen nagyon rövid összefoglaló,de szerintem nagyon klassz kis szerelmi gubancról szól. Persze a mondanivalója mégsem ez,hanem talán az,hogy hova fajul az ember,milyen tettekre képes egy ilyen "sötét" világban. Lezárásként hallgassátok meg youtube-on Bicska Maxi dalát!:)
Ebbe is érdemes belehallgatni, Brecht maga énekli Kurt Weil dalát.

Ha elfelejteném

, és nyilván el fogom. Amint  befejeztük Brechtet, és líráztunk egy cseppet, írtok az avantgárdból. Pontosabban a 20. század első felének világirodalmából is.
 Egy példa: Miről ismered fel, ki a  festő? :o))( Így persze könnyű.)

De tényleg, miről ismernéd fel?

Kérdés

18-an lehetnétek aktív tagok. A többiekkel vajon mi van? És a 18-ból miért csak néhány az aktív? Mégse annyira jó játék? Pedig mondtam, lehet nyugodtan kritizálni is. Az is hasznos. És az se baj, ha egy alkalommal többeteknek van véleménye.
Más: Lassan itt a határideje annak, hogy valami jót is olvass. És feljegyzéseket készíts róla.
Szerző, szerkezet és rövid cselekmény, 2-3 szereplő jellemzése és a lényeg, mit jelent neked a mű.

És megérkeztünk a XX. századba

Én már nagyon vártam. Mármint hogy végre a (majdnem) kortárs irodalommal foglalkozzunk.

Az óra első részében befejeztük a Sörgyári capriccio című filmet, Mariska levágatta a világszép fürtjeit (a fodrász elmorzsolt néhány könnycseppet, miközben az új frizurát készítette), és Francin végül is megtarthatta az állását. Ráadásul Mariska gyermeket várt (aki nem más, mint maga Bohumil Hrabal), szóval teljes volt a sörgyáriak boldogsága.

Később a XX. századi orosz irodalommal foglalkoztunk. A kor orosz alkotói a kommunista elnyomás alatt nem jelentethették meg műveiket, mert gyakran a bolsevik rendszert mutatták be bennük - mindenféle szépítés nélkül. A kendőzetlen valóságot ábrázolta Alekszandr Szolzsenyicin is az Ivan Gyeniszovics egy napja című könyvben, melyért irodalmi Nobel-díjat kapott, az orosz állam pedig azzal jutalmazta kiemelkedő alkotói tehetségét, hogy megfosztotta állampolgárságától és kiutasította. A könyv ugyanis egy a GULAG-ban töltött napot ír le, saját tapasztalatok alapján (Szolzsenyicin 15 évet töltött munkatáborban - a képen is ő látható).

Kevésbé volt szerencsés Babel, akit a Lovashadsereg című műve miatt Sztálin kivégeztetett. Később rehabilitálták, de nem tudom, ez mennyit segített az írón. Halottnak a csók, szokták mondani.

Borisz Paszternaknak a Zsivago doktor című regényéért irodalmi Nobel-díjat szántak, de az írónak választania kellett: vagy visszautasítja a díjat, vagy kiutasítják a Szovjetunióból. Paszternak az előbbit választotta, így nem kapott díjat.

Bulgakov legjelentősebb műve, a Mester és Margarita több mint 20 éven keresztül egy fiókban pihent, csak jóval az író halála után jelenhetett meg. A könyv szerepel a választható olvasmánylistán (az Ivan Gyeniszovics egy napjával együtt), ajánlom mindenki figyelmébe. A regény cselekménye három szálon fut, az első a Sátán moszkvai ténykedését mutatja be, a második Jézus történetét írja le egy egészen különös aspektusból, a harmadik pedig egy szerelmi történetet beszél el, amiben önéletrajzi vonások is megjelennek. Megdöbbentő és lebilincselő olvasmány, elég nehéz letenni, ha már egyszer belekezd az ember.

Az órán szó esett a dél-amerikai irodalomról is. Márquez (szintén Nobel-díjas) könyvéről, a Száz év magányról beszélgettünk. Jó hír, hogy utólagosan ez a regény is felkerült a listára, bátran lehet ezt is választani. Azt hiszem, a Száz év magány a valaha keletkezett legfurább családregény. A Buendíák történetét beszéli el, mintegy száz éven keresztül végigkövethetjük a család sorsát. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a számos José Arcadio és Aureliano között. A nevek alapján azt is hihetnétek, hogy egy brazil sorozat forgatókönyvéről írok, de már az első néhány oldalon kiderül, hogy ez a könyv különbözik mindattól, amit valaha eddig olvastunk. Az író az úgynevezett mágikus realista stílusban ír: ez azt jelenti, hogy magától értetődőnek ábrázolja a leglehetetlenebb eseményeket is. Márquez világában természetes, hogy a kicsit bolond mostohagyermek falat és földet eszik, a ház egyik szobájában megáll az idő, a családalapító ősapa élete utolsó éveit egy fához kötve tölti, a család egyik tagja pedig egész egyszerűen testestül-lelkestül az égbe száll fel, ami előtte kizárólag Szűz Máriával fordult elő. A regény abszurditását jól mutatja, hogy a családon végül beteljesülő átok a következő: a Buendíák utolsó sarja malacfarokkal születik, és magányosan kell meghalnia.

Nyilván az idő rövidsége miatt nem beszéltünk Cortázarról, aki Márquezhez hasonlóan dél-amerikai származású, és ő is mágikus realista stílusban alkotott. Számos novellát írt, érdemes elolvasni egyet-kettőt, hátha kedvet kaptok a többi mágikus realistához is. Hirtelen ezt találtam online formában: http://vasarnap.transindex.ro/?cikk=88 , de az én kedvencem a Kirké és az Egy zsebben talált kézirat című.

Az óra legeslegvégén belekezdtünk Thomas Mann életrajzába, és lehet, hogy későn szólok, de hétfőre el kell olvasnunk a Mario és a varázsló című remekművet az írótól. Nem mertem idézőjelbe tenni a remekművet, de remélem, érezni az iróniát. Bár lehet, hogy holnap meggyőz a Tanárnő arról, hogy ennél jobb kisregényt még soha nem olvastam.

An eye for Annai

Bár nincs köze az irodalomhoz, ez a pár perces rajzfilm nagyon aranyos. :))

http://www.youtube.com/watch?v=KX27V46eAYM

Unatkozik?

Vásároljon mosómedvét!

:o))

Remélem, ti is annyira élveztétek, mint én (legalább 16.-szorra). Ne feledkezzetek meg róla, hogy azt kértem, írjatok a megfigyeléseitekről:!
A szereplők jellemábrázolása vagy a környezetábrázolás  vagy a tárgyi világ szimbolikus jelentése. Hétfőre lapra készítsd el!

35 nap a téli szünetig

A legfontosabb: aki még nem csinálta meg az "izmusos házit" az megúszhatja az egyest, ha még ma elküldi a Tanárnőnek!

Az óra eleje csendesen telt; mindenki a saját gondolataiban elmélyülve alkotta dolgozatát Franz Kafkáról és Az átváltozásról. Egyébként néhány ember eldönthette, hogy beadja-e vagy sem (a mázlisták). A többieknek sok szerencsét kívánok!

Ezután a XX. századi (főleg cseh) írókról beszélgettünk.
Jeroslav Hasek prágai humorista és szatirikus író. 1883. április 30-án született és viszonylag fiatalon, 1921. január 3-án hunyt el. Életének több érdekes momentuma is volt; például az, hogy megalapította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül pártot és az így összegyűjtött pénzt kocsmázásra költötte. Leghíresebb regényea Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (Osudy dobrého vojáka Svejka za svetové války). Hasek saját háborús élményeit fűzi bele regényébe. Többet erről nem szeretnék mondani, mert hallottam, hogy Dani osztálytársam fog kiselőadást tartani róla és nem akarom lelőni a poént. Még csak annyit, hogy jóbarátja Josef Lada illusztrálta a könyvet és elődordult, hogy egy-egy kisebb anekdotát Hasek a rajzok alapján írt meg. Egyébként, ha Prágában jártok üljetek be a Kehely sörözőbe, ahol Svejk töltötte mindennapjait.

Bohumil Hrabal egy másik vezéregyénisége a XX. századi cseh irodalomnak. Viszonylag későn kezdett foglalkozásszerűen írni (a 60-as évek elején). A Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965) című írásából Jiri Menzel Oscar-díjas filmet rendezett. Táncórák idősebbeknek és haladóknak (1964) regénye egyetlen hosszú mondatból áll. Hozzám a Sörgyári capriccio című alkotása áll nagyon közel. Megfilmesített változatán nőttem fel, de úgy gondolom, hogy érdemes elolvasni is. Hrabal szülei életéből merít ihletet a regény megírásához, mulatságos, groteszk esetekről olvashatunk benne. Másik ismert regénye a Díszgyász, mely a Sörgyári capriccio folytatásaként fogható fel. Erre a műre is jellemző az élőbeszéd alkalmazása. Hrabal a prágai Na Bulovce kórházból kizuhanva lelte halálát. A legenda szerint galambetetés közben érte a vég.
Optimista életfelfogását jól mutatja egy idézet tőle: "édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!"

Milan Kundera szintén cseh regényíró, drámaíró, költő és esszéista. Érdekesség, hogy 1993-tól már csak francia nyelven publikált. Boccaccio, Kafka és Heidegger munkássága nagy hatással volt rá. Leghíresebb regénye a Lét elviselhetetlen könnyűsége. Néhány éve elkezdtem olvasni, de nem jutottam a végére, mivel éretlen voltam hozzá. Szerintem a mi korosztályunk már nagyjából megérti a mű mondanivalóját. Úgyhogy lássatok hozzá, én is nekiállok, ha rájövök kinek adtam kölcsön. (A képen Kundera látható egy bájos hölgy társaságában. )

Albert Camus a francia egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Kierkegaard, Dosztojevszkij, Nietzsche, Franz Kafka és Jean-Paul Sartre hatottak rá. Két regényéről beszélgettünk: Sziszüphosz mítosza és a Közöny. Az elsőben Sziszüphosz történetéről filozofál. A Közönyben a szerző naplószerűen írja le életének történetét; mindezt a siralomházban a kivégzésre várva. A főhős semmilyen érzelem kimutatására nem képes. Ez az életérzés egyébként a korszakban sok írónál feltűnik, például az olasz Alberto Moravianál.

Az óra végén a tankönyv 38. oladlán található alkotókról váltottunk egy-két szót. Aztán sajnos ránkcsöngettek, pedig kiváncsi lettem volna a többiek véleményére például Salingerről és Keroac-ról, akik kedvenc íróim közé tartoznak. Salinger legismertebb művét, a Zabhegyezőt többször olvastam. Szerintem a fiúk sokat elsajátíthatnának viselkedésükben a főhőstől, Holden Caulfieldtől. Egyébként Jimi Hendrix is ezt a regényt olvasta utolsó délutánján.

Ne feledjétek: holnap filmnézés lesz!

Kép. Mozog

Magyarosi Tünditől kaptam. Dali és a szürreál. Ha van kedved és kb7 perced, nézd meg! Jó lenne, ha nem ez lenne az utolsó bejegyzés ma. :o((
 Dali
Hrrrr, mrrrr! Vajon miért nem videót magát teszi ide bele????

Csapfúró Guido, a hősszerelmes

Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nem tudom, mivel érdemelte ki a szerencsétlen Gregor, hogy egy almával a hátában lelje halálát. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit jelenthet az alma.

Tudom, hogy ma csak és kizárólag a fent említett, hányatott sorsú hős történetét szabad tanulmányoznunk, de én ma találkoztam a következő nagyon groteszk novellával is Leacock tollából (az ő neve nem akart eszembe jutni):

http://vasarnap.transindex.ro/?cikk=51

Aki elég kitartó, olvassa el, szerintem érdemes :)

Megint használhatatlanok...

 Mára két bejegyzés is jutott. :o)) Hajrá!
Szép számmal érkeztek pp-k az izmusokról, de a nótórius késők persze most is lemaradtak a határidőről. Szerinted ez azokkal szemben akik güriztek, hajtottak, és időben beadták a feladatot ...???

Ha más nem, akkor én. Legutóbb, mikor én írtam, akkor egy olyan órán voltunk túl, amikor semmit nem lehetett kezdeni velünk. Agyunk kikapcsolva pihent a fejünkben, akárcsak egy hajóroncs az óceán mélyén és eközben szemünkből az értelem halovány szikrája látszódott. Bár most inkább lustaságról volt szó.

Az óra egyeseknek dolgozattal kezdődött és folytatódott sajnálatos módon. Senkinek nem kívánnám ezt a hideg zuhanyt korán reggel (hajnali 8kor!!). A dolog még fájdalmasabb pontja az, hogy addig mi játszottunk. Asszociáció gyanánt egy illathoz kellett kapcsolnunk valamilyen emléket. Sokszor az emlékek illatokhoz kötődnek és ezt használta Proust Az eltűnt idő nyomában című műve megírásához.

A későbbiekben Kafkáról beszéltünk, már ameddig sikerült eljutnunk, ugyanis sokan nem olvasták el Az átváltozás című novellát, ami megnehezítette a haladást. (Ez nem szemrehányás, én sem olvastam el, de ezen változtatok :)))))

Az óra végi vita a közép és emelt szintű dolgozatok különbségéről elég vicces volt. Attól félek, hogy Szabolcs olajat öntött a tűzre azzal, hogy azt mondta, hogy a közepes nehezebb volt, mert lehet, hogy legközelebb kapunk egy olyat, amire ránézünk és életbe lép az a szituáció, amit már a korábbiakban említettem. ( a hajós, tengerfenekes példára célzok :)))

Végső megjegyzésként: legalább kiderült, hogy olvasok valamit, amire büszke vagyok, de arra már kevésbé vagyok büszke, hogy mit olvasok :D (itt bocsánatot is kérek attól a személytől, akié a könyv)

Jöttem. Írtam. Visszajövök.

Ez volt Anita, most jön Tünde:

A hétfő hajnali  szenvedés velünk

A hétfő hajnali óránknak már a kezdete is eltért a megszokottól,hisz – miután a pótlók elmentek dogát írni – egy kissé szokatlan játékon vettünk részt. A Tanárnő különböző illatokat szagoltatott velünk,amikről szavakat,emlékeket vagy bármiféle dolgot le kellett írnunk,ami az eszünkbe jut. Miután mindenki elmondta mire gondolt megtudtuk,hogy tulajdonképpen miért is játszottunk ilyet. A játék lényege igazából az,amire (most figyeljetek) Valentin Louis Georges Eugene Marcel Proust jött rá,aki egy 1871-es születésű francia regényíró. A hosszúnevű bácsit főképp Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjeként ismernek. Proust rájött arra,hogy egy látvány ,egy íz vagy egy illat elegendő, hogy felidéződjék valami, ami sok évvel azelőtt történt, és a felmerült emlék újabb, esetleg egészen máskor és másutt játszódó emléket idéz. Az idő nyomán című regényében például megjelenik egy kép,ahogy az emlékező Madeleines-t és teát fogyasztott,eszébe jutott,hogy gyermekkorában is evett már ilyet. A kis kitérő után visszatértünk Franz Kafkához. Először még egy-két dolgot tudtunk meg az életrajzából,majd áttértünk néhány szó erejéig Kafka regényére,Az átváltozásra (hát itt kiderült,hogy mindenki lusta volt a hétvégén…) . Életrajzához még annyit,hogy tüdőbaja miatt hamar meghal,és utolsó kérése az,hogy  semmisítsék meg írásait,azonban barátja,Max Brod inkább kiadatta a műveket, így válhatott Kafka szélesebb körben is ismertté. Két regényével ismerkedtünk meg. A per és a kastély című regényében is az író az ember kiszolgáltatottságát és a világ érthetetlenségét mutatja be. ( persze én mindenkit csak ösztönözhetek,hogy olvassatok, olvassatok,de most az egyszer : csak saját felelősségre! ugyanis én elkezdtem A per-t és már az első oldalnál abbahagytam  …húúúú. hát szerintem szörnyű,de sok sikert J ). Ahogy elöbb mondtam,ezután Az átváltozásról beszéltünk,vagyis jobban mondva beszéltünk VOLNA,ha elolvastuk volna...DE nem maradhat el ez az anyag sem,úgyhogy Hajrá emberek így estefelé elkezdeni olvasni,hiszen –bár nem olyan hosszú,szerintem annál inkább borzalmas- holnapra már minden betűjét ismerni kell! Ezenkívül ne felejtsétek el a pénteki tétel-kidolgozásokat sem ! A mostani hétre nyelvtanból a 4.-5. tétel,míg irodalomból Babits mellett Kosztolányinak is neki kell esni. Jó éjszakát mindenkinek és/vagy Jó olvasást ! J

Tünde

Vasárnap esti szösszenet

Lassan egy kéz emelkedik a magasba, majd néhány másodperccel később valaki a hátsó sorból halkan megszólal:

-Jelen!

Nos igen, ez lennék én. Kicsit megkésve, kicsit szétszórtan, kusza gondolatokkal, de belefogtam én is. Itt vagyok, hogy megírjam az első bejegyzésem. :)
Ezzel már csak az a baj, hogy nem tudom miről is szeretnék mesélni, ugyanis -tekintve, hogy vasárnap este van- egy ideje már nem volt óránk.

Minden esetre én most fejeztem be az izmusos beadandómat. [Egy előző bejegyzésből: 2011. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK: Két hét múlva.Hajrá!] (Igen, ha jól látom eléggé megkésve... mint mindig :S)
Úgyhogy most hívnám fel a figyelmet, hogy aki még nem állt neki, vagy csak nem sikerült befejeznie, az húzzon bele!

Továbbá, még mindig ennél a témánál maradva:
Szeretném figyelmetekbe ajánlani David Stoupakis-t. Én most bukkantam rá, miközben a szürrealizmusról keresgéltem.
Itt a hivatalos oldala.
Valamint a Google képek.
Szerintem érdemes pár percet szánni rá, legalábbis nekem nagyon tetszenek a képei. :)

Nos, azt hiszem ennyit szerettem volna. Majd még jelentkezem.
Szép álmokat, sziasztok!

Jó magyar szokás szerint... Avagy: Avantgárd a magyar művészetekben

Mielőtt rátérnék a címben foglalt témára, szeretnék foglalkozni kicsit Appolinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút című kalligrammájával (képversével).

Távolról nézve a vers alakja tényleg kiad egy madarat, ami ugye egy galamb az író szerint, illetve jól kivehető egy szökőkút is. Sőt, a szökőkút aljaként pedig ott figyel egy szem is. (hehe, az író figyel minket :P ) És mindezt egy értelmes vers szövege adja ki... Mestermű. Na mindegy is. Száraz tényanyagként csak annyit szeretnék elmondani, hogy Apollinaire 1914-ben az első világháború idején írta ezt a verset és az itt látható verzió pedig Radnóti Miklós fordítása. A galamb testét női nevek adják. És később kiderül, hogy miért is megsebzett ez a szegény madárka. Azért, mert a költő által ifjú lányokként nevezett hölgyek egyedül vannak, a férfiak a háborúban harcolnak és némelyikük haza sem tér többé, szóval valójában a hölgyek a megsebzettek. Az értelmesebb olvasó már itt kezd rájönni, hogy bizony ez a mű nem csak azért képvers, mert a költő úgy gondolta, hogy rajzolgat kicsit, hanem a formáknak komoly jelentése is van. Aztán a következő ami üt az már a szökőkúttal kapcsolatos. A csúcson ugyanis ott lebzsel egy kérdőjel, ami jelzi a olvasónak, hogy a következőkben kérdések merülnek majd fel a versben. Az író nem is hagy cserben minket, ugyanis a szökőkutat kérdőszavak, kérdések rajzolják ki. A legfontosabb kérdőszó pedig a hol. Hol vannak a férfiak, akik "elhagyták" a kedveseiket? Még a szökőkút is siratja őket... Aztán ott figyel alul az a szem, persze csak vicc volt, hogy ezen keresztül tartja szemel a költő az olvasót, ez a szem is igen komoly gondolatokból rajzolódik ki. Az éj toposza jelenik meg benne, ami ugye az elmúlást jelképezi. Meg van itt még leander is, ami szintén nem csak esztétikai szempontból tátong ott, hogy az olvasóban felelevenedjen az illata, ugyanis Franciaországban az emberek leandert tesznek a sírokra.

És akkor most had adjak értelmet irományom címének...

A következőkben Kassák Lajossal, mint avantgárd művésszel szeretnék foglalkozni kicsit.

Az életrajzával, most senkit nem fárasztanék, az úgyis le van írva egy csomó helyen, meg úgy amúgy is. Annyit azért illik róla tudni, hogy ő a legjelentősebb magyar avantgárd művész. Olyannyira jelentős, hogy munkássága még a határokon túlra is elért, külföldön -ott is inkább nyugatabbra-, konstruktivista képzőművészként ismerték őt, igaz verseket is írt, de ez külföldön nem volt annyira jelentős vele kapcsolatban. Itthon viszont főként íróként próbálkozott, eleinte inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ugyanis akkoriban a magyar irodalmi életet a Nyugat című folyóirat uralta és Babits nem engedett avantgárd műveket a lapba. (Persze ettől még szeretjük a Nyugatot, de ez akkor is tény...) Kassák ettől még nem adta fel, mind ahányszor összegyűlt egy kis pénze, mindenféle lapokat indított, viszont ezek általában nagyon rövid életűek voltak, kettő, maximum három számot értek meg. Ilyen lap volt például a Tett is.

Kassákról tudni kell, hogy erősen kommunista nézeteket vallott, ami miatt emigrálnia is kellett az országból. Később aztán hazajött, de Babits még mindig nem engedte, hogy a Nyugatban publikáljon (Babits-ot is szeretjük, de ez is tény...). Aztán ugye a kommunizmus ugyan teret nyert Magyarországon, de hiába vallott a hatalommal azonos nézeteket, még akkor is elutasították a művészetét.

És akkor itt jön a képbe az a bizonyos "jó magyar szokás szerint", mert míg Kassák itthon folyamatosan falakba ütközött, külföldön szépen lassan komoly hírnevet szerzett magának. És ugye mindenki ismeri azt a bizonyos jellegzetes magyar vonást, hogy van valamink/valakink, ami/aki nagyon jó, akkor azt mi (vagy legalábbis sokan közülünk) minden erőnkkel akadályozni próbáljuk...

Versei csak a hatvanas években kezdenek megjelenni, amikor is a kommunista országvezetés, bőszen el akarta hitetni az emberekkel, hogy milyen jó is ez a rendszer és, hogy milyen rendesek velünk. De szegény pára (Kassák), nem élvezhette sokáig munkájának és tehetségének a gyümölcsét, mert 1967-ben Budapesten elhunyt.

Persze, amíg itthon minden eszközt felhasználva akadályozták, addig külföldön ünnepelt művész volt, nyugati országok követelték, hogy kiállításokat tarthasson...

Csak, hogy valami kézzel (ésszel) foghatót is magyarázzak nektek, beszélek kicsit (na jó tényleg csak kicsit) Kassák: Mesteremberek című művéről.

Egyből kezdem is a címmel: Mesteremberek, vagyis a munkás társadalom. Tehát ha belegondolunk akkor egyből be is ugrik, hogy HÉJ hélóta hát a munkásság a kommunizmus bázisa... (kommunisták... intertextualitás: "hogy állna a hátukba a hajnali görcs" forrás: youtube: Népszámlálás 2011, tessék megnézni, tessék nevetni, NEM tananyag... HUMOR) Ergo egyből le is jön, hogy a mű kommunista szemléleteket közvetít. Stílusát tekintve egy futurista irományról beszélhetünk, hangvétele pedig amolyan lelkesítő féle. A lényeg, hogy odakint zajlik a vérengzés, de MI jómunkásemberek itt vagyunk mindentől távol, a bajtól védve. Lehet, hogy bánkódtunk, bánkódunk, de az is megeshet, hogy holnap már csodákat teszünk, új dolgokat építünk és virágzó társadalomban tengetjük majd mindennapjainkat. A csoda pedig, az új dolgokat jelenti a műben. Akkortájt találták fel az azbesztet, a vasbetont, meg hasonló dolgokat és később halomra épültek a vasbeton épületek, a nagyi kabátját is azbeszttel szigetelték meg hasonlók... A mű végén pedig egy intertextualitással is találkozhatunk, méghozzá Adytól: " új idők új dalai...", ami ebben a műben így jelenik meg: "az új idők új arcát..."

Nos röviden ennyi. :)

(A zárójeles részeket tessék fenntartással kezelni, néhol kapcsolódik a tartalomhoz, de ahol beszólásnak hat, ott csak elgurult a gyógyszerem, ezt tudni kell... Az "értelmesebb olvasó" alatt pedig a magunkfajtát értem, mostanában ugyanis gyakran összefutok ilyen trendolvasó fura egyénekkel, akik olvasnak valamit mert azt mondták neki, hogy az jó, meg azt el kell olvasni, mert különben csak műveletlen tuskók maradnak, de közben lövésük sincs arról, hogy egy mű mit is akar jelenteni valójában, meg nem is nagyon érdekli őket...)

És végezetül, akinek véletlen volt idegzete végigolvasni az agymenésemet, annak nagyon Köszönöm. :)
Csak még egy utóirat :
"bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik
vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek
vagy
vagy
madarak lenyelték a hangot
a fák azonban tovább énekelnek
ez már az öregség jele
de nem jelent semmit
én KASSÁK LAJOS vagyok
s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár"
:o))

A mai órán beszéltünk Kafka származása kapcsán a "vérvádról". Kicsit keresgéltem és hamar megtaláltam a jelentését. Vérvád: A zsidók ellen emelt azon vádak,hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és rituális célokra,különösen a húsvéti kovásztalan kenyér sütésére felhasználják. Ez a babonákra és boszorkányságra vezethető vissza. Először az ókorban emeltek ilyen vádat, a zsidóság ellen, a hellenisztikus keleten. Hazánkban az első vérvád a nagyszombati volt 1494-ben. Szerintem elég érdekes és egyben ijesztő téma! Sok érdekességet találtok hozzá a neten! :)

(a kép: vérvád ábrázolása egy hetilap címplapján)

szerzők 2

Vagy 15 perce akartam ide írni, és nem engedett, mert szerinte egyszerre dolgoztunk egy-egy bejegyzésen. Már megörültem, hogy Szabolcs alkot. De úgy tűnik korán örültem. Szóval Szabi holnap valami ládahordó, szénkirakó, udvarsöprő feladatot kap, azon nem kell gondolkodni, és nem is lehet elfelejteni. :o((

szerzők

Peti! Véletlenül kitöröltem a meghívódat! Írj új mélt, légy szíves illetve aki nem tudott regisztrálni, az nyisson új fiókot, gmailest! És persze írjon nekem!
És? Csupa senki?

Én kaptam ma a feladatot,hogy leírjam az órán történteket. Bevallom izgatott lettem és hirtelen nem is tudtam mit írhatnék. A mai egy különleges óra volt,ugyanis hárman voltunk (Timike,Szabolcs és én)! A csoport többi tagja kirándulni ment vagy versenyen volt, esetleg orvosi vizsgálaton vett részt. A Tanárnő játékos feladatokat adott nekünk,bár ezek között is volt olyan,ami nehézséget okozott.:) Ezekkel egy 20 perc alatt végeztünk is,majd elmehettünk volna haza, de mi inkább ott maradtunk és családias beszélgetésbe kezdtünk. A Tanárnő a továbbtanulásról kezdett velünk csevegni,ami mindenki számára fontos kérdés most. Megtudtam,hogy nem csak számomra nehéz ez. Mások is tartanak attól,hogy esetleg nem kerülnek be olyan egyetemre,főiskolára ahová szeretnének. Természetesen az is fontos,hogy olyan dolgot tudjunk tanulni,amit szeretünk! Azt hiszem ez lenne a lényege.:) Úgy gondolom mindenki számára hasznos volt ez a beszélgetés! Egy-egy ilyen nagyon sokat jelent nekünk.:)

Ne lottózz! Avagy egy kis magyarázat

Egyikőtök se számítson véletlenül elért nagy nyereményre. Eddig ez a javaslatom. Ha tippelsz, még véletlenül sem találod el a jó megoldást.
Na, talán úgy megérted, ha leírva látod.
Szóval a jelek a jelölttel való kapcsolatuk alapján 3 csoportba sorolhatók.
Ikon: a jelölő ugyanolyan, mint a jel, pl fénykép,  kresztáblán a csúszásveszély vagy a tehénveszély ( :o) ).
Index: valamilyen kapcsolat van a jelölt és a jelölő között, ide tartozik az összes természetes jel: azért piros az arca, mert ..., azért hullanak a levelek, mert...., kresztáblákon a kanyarodásjelek (ha nem természetes jel, akkor kombinált).
Szimbólum: megegyezéssel jön létre, ilyen az összes nyelvi jel, kivétel a hangutánzó, hangulatfestő szavak.
Tehát a csúcs a metaforikus jelentésével  és a jó fej metonimikus jelentésével  is nyelvi jel, többletjelentése van, de "megegyezéssel" jött létre. Azaz szimbólum.

Más: Ha jól számolom, öten hiányoznak a csapatból. Kérek címeket a feledatok24-re, hogy küldhessem a meghívót. 

Off

Attila, Ádám, Tomi nagyon sokat dolgozott ma. Fel is ajánlottam nekik egy 5-t, de nem kérték. :o)))
Itt is megköszönöm nekik.
(És remélem, a kocsikulcsom  is visszakapom hamarosan:o) Forgalmi nélkül úgyse lehet menni vele egy kört. :o) )
Vicces: a statisztika szerint Németországból, Dániából, Angliából és az USA-ból is vannak látogatóink. Nemzetközi hírnevünk lesz. :o))))

Nyugat, avantgárd, SZÜNET (avagy minden, ami a múlt héten kimaradt)

Múlthét kedd. Az utolsó általunk írt blogbejegyzés napja. Kissé elhanyagoltuk a firkálást, így a szerdai és csütörtöki óra összefoglalója sincs dokumentálva. Most ezt nem részletezném, valószínűleg mindannyian emlékszünk a szerdai feladat összeállításra, a csütörtöki dolgozatra és az avantgárd irányzataira is. Ehelyett inkább mutatok néhány (számomra :) ) érdekes oldalt/videót stb.

I. Ha még nincs teljesen elegetek a Nyugatból, érdemes megnézni ezt az oldalt. Én napokig el voltam veszve a sok érdekesség között. Rengetek kép, kéziratok, sőt hangfelvételek is találhatóak az oldalon. Íme: http://nyugat.oszk.hu/

Én még egy lapot ajánlok, ez is nagyon érdekes:

http://kedvencunkanyugat.lapunk.hu/

II. A csütörtöki órán szó esett József Attiláról a szürrealista automatikus írással kapcsolatban. Az ilyen módon elkészített Szabad ötletek jegyzéke című művét is megemlítette a Tanárnő. Érdemes elolvasni DE ne ez legyen az első dolog, ami József Attiláról eszünkbe jut (a mű ugyanis néhol meghökkentő, s nem kevés obszcén kifejezést tartalmaz), ez alapján véleményt formálni a költőről pedig nagy hiba. http://mek.niif.hu/00700/00706/00706.htm

III. Még mindig avantgárd és szürrealizmus. René Magritte. Első látásra szerelembe estem a festményeivel. Egyszerűen zseniálisak. Képzeljétek, Paul McCartney is nagy Magritte rajongó, sok festményének tulajdonosa. Állítása szerint Magritte festményei inspirálták arra, hogy a Beatles média cégének az Apple nevet adják.

(Paul McCartney as by René Magritte)

IV. Végül egy videofelvétel Kosztolányi Dezsőről és feleségéről: http://www.youtube.com/watch?v=H-6kdto77RQ

Kellemes és pihenésben gazdag szünetet kívánok mindenkinek, a bárdosos pályázatok nyerteseinek pedig így utólag is gratulálok! : )