35 nap a téli szünetig

A legfontosabb: aki még nem csinálta meg az "izmusos házit" az megúszhatja az egyest, ha még ma elküldi a Tanárnőnek!

Az óra eleje csendesen telt; mindenki a saját gondolataiban elmélyülve alkotta dolgozatát Franz Kafkáról és Az átváltozásról. Egyébként néhány ember eldönthette, hogy beadja-e vagy sem (a mázlisták). A többieknek sok szerencsét kívánok!

Ezután a XX. századi (főleg cseh) írókról beszélgettünk.
Jeroslav Hasek prágai humorista és szatirikus író. 1883. április 30-án született és viszonylag fiatalon, 1921. január 3-án hunyt el. Életének több érdekes momentuma is volt; például az, hogy megalapította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül pártot és az így összegyűjtött pénzt kocsmázásra költötte. Leghíresebb regényea Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (Osudy dobrého vojáka Svejka za svetové války). Hasek saját háborús élményeit fűzi bele regényébe. Többet erről nem szeretnék mondani, mert hallottam, hogy Dani osztálytársam fog kiselőadást tartani róla és nem akarom lelőni a poént. Még csak annyit, hogy jóbarátja Josef Lada illusztrálta a könyvet és elődordult, hogy egy-egy kisebb anekdotát Hasek a rajzok alapján írt meg. Egyébként, ha Prágában jártok üljetek be a Kehely sörözőbe, ahol Svejk töltötte mindennapjait.

Bohumil Hrabal egy másik vezéregyénisége a XX. századi cseh irodalomnak. Viszonylag későn kezdett foglalkozásszerűen írni (a 60-as évek elején). A Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965) című írásából Jiri Menzel Oscar-díjas filmet rendezett. Táncórák idősebbeknek és haladóknak (1964) regénye egyetlen hosszú mondatból áll. Hozzám a Sörgyári capriccio című alkotása áll nagyon közel. Megfilmesített változatán nőttem fel, de úgy gondolom, hogy érdemes elolvasni is. Hrabal szülei életéből merít ihletet a regény megírásához, mulatságos, groteszk esetekről olvashatunk benne. Másik ismert regénye a Díszgyász, mely a Sörgyári capriccio folytatásaként fogható fel. Erre a műre is jellemző az élőbeszéd alkalmazása. Hrabal a prágai Na Bulovce kórházból kizuhanva lelte halálát. A legenda szerint galambetetés közben érte a vég.
Optimista életfelfogását jól mutatja egy idézet tőle: "édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!"

Milan Kundera szintén cseh regényíró, drámaíró, költő és esszéista. Érdekesség, hogy 1993-tól már csak francia nyelven publikált. Boccaccio, Kafka és Heidegger munkássága nagy hatással volt rá. Leghíresebb regénye a Lét elviselhetetlen könnyűsége. Néhány éve elkezdtem olvasni, de nem jutottam a végére, mivel éretlen voltam hozzá. Szerintem a mi korosztályunk már nagyjából megérti a mű mondanivalóját. Úgyhogy lássatok hozzá, én is nekiállok, ha rájövök kinek adtam kölcsön. (A képen Kundera látható egy bájos hölgy társaságában. )

Albert Camus a francia egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Kierkegaard, Dosztojevszkij, Nietzsche, Franz Kafka és Jean-Paul Sartre hatottak rá. Két regényéről beszélgettünk: Sziszüphosz mítosza és a Közöny. Az elsőben Sziszüphosz történetéről filozofál. A Közönyben a szerző naplószerűen írja le életének történetét; mindezt a siralomházban a kivégzésre várva. A főhős semmilyen érzelem kimutatására nem képes. Ez az életérzés egyébként a korszakban sok írónál feltűnik, például az olasz Alberto Moravianál.

Az óra végén a tankönyv 38. oladlán található alkotókról váltottunk egy-két szót. Aztán sajnos ránkcsöngettek, pedig kiváncsi lettem volna a többiek véleményére például Salingerről és Keroac-ról, akik kedvenc íróim közé tartoznak. Salinger legismertebb művét, a Zabhegyezőt többször olvastam. Szerintem a fiúk sokat elsajátíthatnának viselkedésükben a főhőstől, Holden Caulfieldtől. Egyébként Jimi Hendrix is ezt a regényt olvasta utolsó délutánján.

Ne feledjétek: holnap filmnézés lesz!