2011. december 28., szerda

Üsse kő!

Látom, hogy gyakran elnéztek erre, de senki nem veszi magának a fáradságot, hogy hagyjon itt néhány jó szót. Hát megteszem én. Látván elképesztő tájékozatlanságotokat a 20. század képzőművészete terén, elkezdenélek képezni benneteket. Legyen az első Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Viktor. Életrajz a wikipédián, képek pedig itt.



És az illusztrációul szolgáló képek is ugyanonnan származnak.
Nézd csak meg alaposabban az első és az utolsó képet! Mit is tanultál a perspektíváról?
Az elsőn hol emelkedik ki a hasáb lapja, és hol van beljebb? Biztos? És az utolsón?

2011. december 23., péntek

Itt is

Megint nagy siker volt az adventi estünk. Furcsa dolog ez, készülünk valamire 3-4 hétig, 50-en, 60-an, vagy ha csak a kis csoportom veszem, 5-en-6-an, kerekítgetjük, szépítgetjük, izgulunk, az előadás napján felfokozott a lelkiállapotunk, aztán jön az a bizonyos 6-8 perc, és vége.  Elmúlt. Egyszeri   esemény volt, még egy ideig emlékezünk rá, még vagy 10-15 percig tart az öröm: "Ez  is sikerült..." Aztán semmi. Éreztétek már azt az ürességet, ami ilyenkor "eltölti" az embert? Üresség, szomorúság, vége a várakozásnak.  És ilyenkor elhatározom, hogy jövőre nem akarom ezt érezni. Aztán elmenőben az egyik gyerek odaszól: "Jövőre?" És ez jó. Hogy nem nyűgnek érezte, és szívesen benne lesz ismét egy idegbajos, nyűglődős felkészülési folyamatban. :o)) Köszönöm.
Ezt a bejegyzést a 11.-esek blogjába is beírtam, mert mindenkit érint.
A dalt ti is megkapjátok:
Cseh Tamás: Karácsony
Kellemes karácsonyi ünnepeket és Boldog, sikeres érettségiben gazdag új évet kívánok mindenkinek !
: )


2011. december 13., kedd

egy kis részlet Bradburrytől

"- Mindenkinek,aki meghal,hagynia kell maga után valamit,mondta a nagyapám. Gyereket vagy könyvet,festményt,házat vagy egy falat,amelyet felépített,egy pár cipőt,amit csinált. Vagy egy kertet,amelyet beültetett. Valamit,amit a kezünk megérintett,hogy lelkünknek legyen hova költöznie halálunk után,hogy ha az emberek egy fára vagy egy virágra néznek,amit mi ültettünk - minket lássanak abban.Egyre megy,mit csináltunk,csak az a lényeges,hogy ha valamihez hozzányúlunk,azt változtassuk meg úgy,hogy ránk emlékeztessen akkor is,ha már levettük róla a kezünket.A hozzányúlás módjában különbözik az igazi kertész attól,aki csak nyírja a füvet.A fűnyíró tevékenysége olyan,mintha soha nem is lett volna,a kertész egy életen át jelen van a munkájában."
...
"Hogy gyűlölök egy Status Quo nevű rómait! -mondta nekem. - Lakasd jól a szemed csodával - mondta -,élj úgy,mintha tíz másodperc múlva holtan esnél össze. Nézz körül a világban. Sokkal fantasztikusabb,mint amit az álomgyárakban gyártanak. Ne kérj biztosítékot,ne kérj biztonságot;ilyen állat soha nem létezett. S ha létezne is : a lajhárok családjába tartozna,akik a fán függeszkedve átalusszák életüket. A pokolba velük! Rázd meg a fát,hogy a lajhár lezuhanjon! "

Fahrenheit 451
Érdemes elolvasni ;)

2011. december 12., hétfő

Versekről viccet félretéve

Furcsa dolog a költészet... Vannak az írók, költők, akik életük különböző pontjain megállnak és elgondolkodnak kicsit: néha egészen mindennapi dolgokat ragadnak meg, néha meg nagyon mély gondolatok foglalkoztatják őket. Szóval ők megállnak és gondolkodnak egy kicsit, aztán ha már eleget törték a fejüket akkor tizenéveseket megkeserítő, mondhatni kegyetlen módon megfogalmazzák, hogy mire jutottak. Vagy ha nem találták meg a választ/megoldást, akkor egészen kacifántos módon, de semmiképp sem egyértelműen kérdeznek alkotásaikban.
Valójában sok célja lehet egy költőnek, de az semmi esetre sem, hogy borsot törjön, az utókor ifjú nemzedékének orra alá. Valójában gyönyörű, elgondolkodtató, esetleg akár kicsit polgár pukkasztó dogokat hagynak hátra a művészek.
Az irodalom remekműveiben mindenki megtalálhatja saját magát, mindenkinek ott van valami, ami a saját problémáit tartalmazza, mondjuk egy vers.
A másik oldalon pedig ott vannak azok, akik meg szeretnék érteni, hogy mit is mond egy adott alkotás. És ha sikerült mondjuk egy vers minden apró részletét megfelelően értelmezni, akkor beszélnek róla. És egy versről sokféleképpen lehet beszélni, lehet komolyan sőt akár a fizikát meghazudtoló tudományossággal, lehet viccesen, simán csinálhatunk kabarét egy tragédiából. De van néhány nagyon különleges vers, amikről nem beszélhetünk akárhogy, egészen egyszerűen olyan, hogy nem lehet más szellemiségben értekezni róla, mint amilyenben íródott.

És akkor lassan eljutok odáig, hogy megértsétek az előző agymenésemet és megkapjátok a választ a kérdésetekre ami feltehetően az előzőeket olvasva ez: Mit magyaráz ez az épületes idióta?!?!
A lényeg annyi, hogy itt van ez a két vers József Attila tollából és gondoltam írok majd róluk valami frappánsat, olyasmire gondoltam, hogy kiforgatom majd az egészet úgy, ahogy azt nemrég az avantgárd két képviselőjének alkotásaival tettem. De rájöttem, hogy ehhez a két vershez nem lehet viccesen hozzáállni. Egyszerűen azért nem, mert az ezekben megfogalmazott gondolatok olyan súlyúak, amit muszáj a kellő komolysággal kezelni...
Úgyhogy kezdem is:

József Attila: Tiszta szívvel

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,

ha kell, embert is ölök.

Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.

1925. márc.

József Attila 1925-ben írta ezt a verset, ami felér egy kisebb csodával. Antonio Banderas bebizonyította, hogy ezeknek a soroknak a súlyát bárki, bármilyen nyelven azonnal megérti.Azon a bizonyos felvételen a világhírű színész amikor elkezdi olvasni a verset még nem tudja, hogy mivel áll szemben, de mire az első versszak végére ér, már úgy adja elő, mint ha előtte tudatosan készült volna rá, elszavalja, mint ha már hetek óta erre készült volna.Természetesen nem kérdőjelezem meg, hogy kellett ehhez a tehetsége is, de mindenképp figyelemre méltó a vers szempontjából.
A vers szerkezete népdalszerű. A verselése ütem hangsúlyos, minden sor két ütem. Igazi magyar jellemző a páros rím.
A vers elején megtudjuk, hogy a lírai én miben szenved hiányt. Gyakorlatilag mindenben. Még olyan dolgok sem állnak rendelkezésre, amik a létfenntartás alapjait képezik, például az étel. A költő mesterien érzékelteti a dolgok hiányainak a súlyát a "se" szó ismétlésével. A vers olvasása az első sortól szomorú hangulatot kelt az olvasóban.
Aztán megtudjuk, hogy mi az egyetlen dolog ami még van a lírai énnek, ez pedig a fiatalság, a tapasztalatok amiket az eddigi élete során szerzett, a nyomorúság amiben felnőtt és az, hogy még mennyi mindent élhet át. De még ezt is képes lenne eladni, ha senkinek nem kell akkor akár az "ördögnek" is... Hajlandó lenne elkövetni a legfőbb bűnt, csak azért, hogy a legalapvetőbb szükségleteit kielégítse. És azzal is tisztában van, hogy a bűnéért a legsúlyosabb büntetést fogja kapni. Viszont a halála után majd bosszút áll, mindent meg fog bosszulni amit elszenvedett. Azt állítja, hogy ami vele történt az az egész világ hibája, annak a világnak, amely engedi, hogy ilyen előforduljon. Viszont éppen azért, mert a bűnéért valójában nem ő a felelős, ő mindvégig tiszta marad.

József Attila: Nem én kiáltok

Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe -
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!
Meddő anyánk gyerekért könyörög.
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.

1924 első fele

A költő ebben a versében a világról alkotott véleményét fogalmazza meg. Szerinte egy katasztrófa közeledik. Az emberek egyszerűen megőrültek. Felszólít, hogy el kell bújni, gyémántba, bogarak közé, friss kenyérbe.
"Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél."
A felszólítások folytatódnak. A költő szerint mindenkinek a helyén kell lennie és mindenkinek tudnia kell, hogy mi a dolga és azt kell csinálnia. Még akkor is rendesen el kell végezni a feladatot, ha csak egy apró része
vagyunk valaminek, mint fűszálnak az éle.
A vers végén a költő megszólítja a természetet és a mesterséges világot is, vagyis mindent és mindenkit. Kell valaki aki megváltoztatja a világot, mindegy hogy ki az vagy, hogy milyen, csak mindenképp meg kell változtatnia a dolgokat, mert ebben az állapotában nem mehet tovább.

Ui.: Ha volt türelmetek végigolvasni a fentieket, akkor azt először is nagyon köszönöm és remélem, hogy értitek, amit az elején akartam mondani.


Best of A Mester és Margarita

" Elengednek, vagy nem? - Rhujin összerezzent, a nő megnyomott egy gombot, és a kis asztal üveglapjára fényes nikkeldoboz és lezárt injekciós ampulla ugrott ki. - Hát így vagyunk?- Ordította Ivan és körülnézett, riadtan, mint a csapdába szorult vad. - Na jól van ... ajánlom magamat! - És fejjel előre nekiugrott az elfüggönyözött ablaknak. Elég nagyot szólt, de az üvegtábla a függöny mögött meg se repedt."

Érettségi

Akik emelten szeretnének érettségizni, nézzenek itt körül!
http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/ketszintu_erettsegi_2012maj/magyar_em_szob_tetel_2012maj.pdf
Szerintem nem vészes.

2011. december 10., szombat

Távoktatás ll.

Mi is az a "szabályos hangmegfelelés"?

1.Szabályos hangmegfelelések  
eredeti hang változás a magyarban
(finn példa - magyar példa)
* p- f- puu, pää, pata, pieli, fa, fő, faz(ék), fél
* k+mély mgh- h- kala, kota, kunta, hal, ház, had,
* k+magas mgh- k- kivi, käte kő, kéz
* s- eltűnt sappi epe
* -t- -z sat(a), pat(a), kot(a) száz, faz(ék), ház
* -nt- -d kunta, lintu, anta had, lúd, ad
* -mp- -b kumpu, ämp hab, eb
Azaz ha két nyelvben az azonos hangtani helyzetben levő hangok mindig azonos módon változnak meg, akkor szabályos hangmegfelelésről beszélhetünk.
És mi nem?

A nyelvek hangrendszere korlátozott (30–40 fonéma), az egyes hangok kapcsolódási lehetőségei is korlátozottak, így véletlenszerűen egész távoli nyelvekben is ugyanaz vagy hasonló hangsorok ugyanazzal vagy hasonló jelentéssel párosulhatnak:
m. nő ~ kínai nü
m. fiú ~ román fiu
m. fogoly (madár) ~ ném. Vogel 'madár'
Ha két nyelv között csak néhány ilyen (látszólagos) egyezés van, az egyezések között nem állíthatók fel szabályos hangmegfelelések és jelentésük szerint sem sorolhatók az alapszókincsbe, akkor nem bizonyítanak nyelvrokonságot.

Azaz ha a horvát csipke és a gulas cs illetve s hangja ugyanott és ugyanúgy jelentkezik, mint a magyarban, akkor nem beszélhetünk szabályos hangmegfelelésről, hanem átvételről. Ebből következik, hogy a két nyelv NEM ROKONA egymásnak. 

2011. december 8., csütörtök

Kozmutza Flóra



A mai reggel jó kis ébresztővel indult a számomra! Első órán bepótolhattam a dolgozatot,amit csoporttársaim szerdán írtak. Az első órai megmérettetés után a második órán belecsöppentem József Attila életének részletes elemzésébe. Azt hiszem nem sok olyan híres költő,író volt eddig,akinek életét ilyen részletesen tárgyaltuk volna. Sok új,izgalmas információval szolgált a Tanárnő! Nem részletezném az órán megbeszélteket,hiszen akkor talán reggelig is írhatnám a bejegyzést.:) Egy valami azonban különösen felkeltette az érdeklődésemet a témában,az pedig Kozmutza Flóra személye volt. A magyar gyógypedagógia egyik legkiemelkedőbb alakja. Kicsit keresgéltem és rengeteg alkotást találtam tőle a témában. Igazán érdekes dolgokat írt. Számomra azért fontos ez,mivel én is hasonló területen szeretnék majd dolgozni!:) Több iskolát is neveztek el Flóráról,ami szerintem nagy elismerés. A II. világháború után Bárczi Gusztávval megszervezte a Gyógypedagógiai Főiskolát,ami meglátásom szerint az első ilyen főiskola volt. A probléma az,hogy a pszichológiával kapcsolatos írásai a mai kutatási eredményeket nem tartalmazzák,így nem alapozhatunk ma már rá. Viszont indulásnak a témában érdekes lehet! Azt hiszem érdemes mélyebben beleásnom magam!:) A holnapi tételes napot ne felejtsétek el!:) A jövőhétre pedig az olvasmányok elemzése a feladat! Jó tanulást mindenkinek!



2011. december 7., szerda

Egye fene...

ha még nem kezdted el, beadhatod az elemzést gépelve is. Ha már elkezdted, és ragaszkodnál a kézíráshoz, természetesen örömmel veszem. (Kivétel Peti és ... nem, csak Peti :o)) )

2011. december 6., kedd

Irodalom meg fizika egyszerre?! Ki érti ezt?

NEWTON Maga tényleg hülye, felügyelő úr, vagy csak megjátssza magát?
FELÜGYELŐ Ide hallgasson...
NEWTON Maga komolyan azt hisz, hogy én vagyok Newton?
FELÜGYELŐ Ön hiszi.
(...)
NEWTON Ha Ernesti rájön, hogy Albert Einstein igazából én vagyok, akkor itt elszabadul a pokol.


Most, hogy a kedvenc részemet teljes nyugodtsággal megoszthattam mindenkivel, végre kirobbanthatom a pánikot: HOLNAP DOGA A 20. SZÁZADI VILÁGIRODALOMBÓL!!!!!! VILÁGVÉGE! APOKALIPSZIS!! NÉGY!!!................ megnyugodtam.

Egy kis félrevezetés: Aki számára ez nem lenne elég nyilvánvaló, Möbius vagyok. Hatalmas nagy felfedezést tettem a fizikában és olyan irigy vagyok, hogy nem adom senkinek. *kárörvendő vigyor* Mellesleg kinyírtam egy ápolónőt, aki el akart velem költözni messzire, de szerintem csak szexuálisan zaklatott. Még ilyet... Kár érte, de az élet megy tovább. Az én szerelmem különben is a fizika.

Egyébként, ha jobban belegondolunk, ez a dráma egy egész paradoxon. Van három dilis, akikről kiderül, hogy nem is azok, meg van egy "doktorkisasszony" (aki mellesleg nem is kisasszony) és róla pedig kiderül, hogy nem csak ő bolond, hanem az egész családja az volt... Ráadásul ördögi módon ellopja a világot megváltó iratokat.

Egy félőrült ember fejjel lefelé csüng egy csilláron ADIDAS CIPŐBEN??!!!?? Tudtam, hogy tetszeni fog. :) (Aki nem olvasta el, az sajnálhatja, pedig én ilyet nem sűrűn mondok :D de biztos, mindenki elolvasta... :D)

------------

Ha esetleg nem lesz készen a regényelemzés péntekre, hanem mondjuk hétfőre, de akkor ezerszer jobb és értelmesebb lesz (komolyan :D), akkor mire lehet számítani?
Egyáltalán lehet nyomtatni, vagy kézzel kell írni?
Ésésés... az utolsó kérdést elfelejtettem...

Mindenesetre sok szerencsét a holnapihoz :)

2011. december 5., hétfő

Magyar óra

írta: Sipos Etelka tanárnő és a 12. évfolyam
kiadás: 2011.12.05. -első kiadás
szereplők: Sipos Etelka tanárnő, Dürrenmatt, Beckett, és a 12. évfolyam

Figyelem! A mű valós történet alapján íródott!

1. szín

Hétfői nap, 12.42. a Tanárnő be, székek le, diákok fel,elmaradt házik ki, az óra megkezdődik.


Tanárnő: van egy kis elmaradásunk, Kriszti bemutatnád a Godot-ra várva című művet?
Kriszti: igen.
(Tanárnő félre, Kriszti be)

2. Szín

Kriszti elmeséli Samuel Beckett Godot-ra várva című művének lényegesebb tudnivalóit(szereplők,helyszín,tartalom) Az elbeszélés végén Dani fejében megfogalmazódik a gondolat: " EZ MI EZ? Szórakoztatónak szórakoztató, el is fogja olvasni amint lesz ideje, de értelmet csak rövid magyarázkodás után nyert. A beszámoló jól sikerült, érdekes volt lekötötte az ember fiát.:)

Kriszti: *elbeszélés*
...

(Kriszti el, Tanárnő be)

3. Szín

A 12. évfolyam megismeri Dürrenmatt-ot, illetve a műveit. Többek között, 'Az ígéretet' , 'A balesetet', és már el is olvasta 'A fizikusok' című művet is.

Tanárnő: Az ígéret című mű főszereplője egy rendőr, aki megkapja egy meggyilkolt kislány ügyét. A rendőr ígéretet tesz a szülőknek, hogy felderíti az ügyet. Ez addig fajul míg a rögeszméje nem lesz az eset. Rendkívüli eszével összefüggésbe hozza korábbi bűnesetekkel, és rájön, hogy egy sorozatgyilkossal van dolguk, aki a piros szoknyás szőke copfos kislányokat kedveli. Letartóztatnak egy házalót, aki kényszerből elismeri a bűnösségét, de aztán felakasztja magát. A felügyelő szerint nem ő volt, így tovább kutat. Egy kislányt használ csalinak, aki a korábbi esetekhez hasonlóan ismeretlen nagy emberrel találkozik egy tisztáson ahol csokit kap. A rendőrök csapdát állítanak, de nem jön el a gyilkos. Később kiderül, hogy egy vita után idegesen autóba szállt a gyilkos, és egy balesetben meghalt. (Dürrenmatt nagy jelentőséget tulajdonít a véletleneknek.*(rövid tartalom - megj.- a szerző)*

(Csengetnek)
(12.évfolyam ki)


Vége


Vajon hallja valaki a hangom?

O-óó gyerekek! Tényleg haldoklunk.
Nem tudom ki jár még ide, de például az utóbbi héten semmi aktivitást nem mutattunk.
(Jó, mondjuk én beszélek azzal a kemény EGY darab bejegyzésemmel, amit eddig írtam. :/ Pedig rendszeresen felnézek, csak nem tudom mit írjak. Mármint, oké, hogy az órai anyagot, de... nem szeretnétek valami mást is? Mert én szívesen csacsognék itt veletek mindenféléről. :D Na de lelkizés ennyi.)

Nagyon rövid leszek az órai anyaggal kapcsolatban, mert gondolom aki figyelt az úgyis leírta azt, amit szeretett volna, aki meg nem volt ott, örül, ha sikerül mindent pótolnia, szóval nem húzom az időt.
(Amúgy sem én készülök magyar tanárnak. Igen Cili, ez egy felhívás, hogy aktivizáld magad!)

Kriszti elemzését hallgathattuk az óra első felében Samuel Beckett: Godot-ra várva című művéről. Hát... érdekes egy alkotás. Legalábbis így első hallásra megint egy olyan amelyikre azt mondom: Te jó ég!
De azért ajánlom mindenkinek. (Leginkább azért, mert emelt magyaros vagyok és nem merem azt mondani, hogy el ne olvasd! Furán venné ki magát. Meg hát persze ízlések és pofonok. Mindenesetre azt hiszem én nem ugrom neki most azonnal. :D)

Ez után Friedrich Dürrenmatt-ról mesélt a tanárnő.
Átvettük egy kicsit az életrajzot, megtudtuk, hogy félt a véletlentől -és ez nagyban befolyásolta a műveit is- és néhány regényéről is szó esett (A baleset, Az ígéret)
Továbbá -mint azt mindenki tudja, hiszen az előző napokban csakis az ő könyvét forgattuk...cirip-cirip- ő az írója A fizikusoknak is. Erre ugyan nem jutott időnk, de gondolom nemsokára -mondjuk holnap- már ezzel fogunk foglalkozni.

Oh, és nagy hír, hogy nem holnap írunk, mivel kisebb csúszásban vagyunk. Szóval avantgard doga minden bizonnyal szerdán.

Éééééés azt hiszem ennyi. Most nem jut eszembe több. Valaki vegye át a szót. :)

2011. december 4., vasárnap

Közlemény

A blogunk látogatottsága a múlt héten így alakult:

Hungary
187
United States
18
Russia
7
Germany
2
Romania

1
Az elmúlt hónapban 
összesen
1161 kattintást 
értünk meg.
Ennek ellenére elképzelhető,
hogy a blogot hamarosan
holttá 
 nyilvánítom.
:o(
De még kihasználom az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmeteket rá., hogy a jövő hét december 2. hete, szóval kérem a  
regényelemzést,
illetve hogy a pénteki órára
6 nyelvtan-  és 4 irodalomtétel ismeretét várom el.

2011. november 30., szerda

Eredmény

May Anna  
nyelvtanból 
             bejutott az OKTV második fordulójába. 
Gratulálunk, és szurkolunk neki a továbbiakban (is).

2011. november 28., hétfő

Brecht



A mai órán Brecht: Kurázsi mama című művét boncolgattuk. Nem jutottunk a végére,Kattrin története még hátra van. Számomra olvasáskor nem tűnt olyan izgalmasnak,mint az órán,a történet megbeszélése közben. Az órán megbeszélteket nem írnám ide le,hiszen szerintem mindenki jegyzetelte.:) Brecht másik jelentős műve a Koldusopera,engem érdekelt,így kicsit olvasgattam.:) Igazán izgalmas a történet,ajánlom nektek is! A történet egy üzletemberről (kolduskirályról)szól,aki a növeknő nyomor láttán boltot nyit. Valamint a királynő koronázási ünnepségére készül mindenki. E közben lánya,Polly házasodni készül Bicska Maxival. Kolduskirály ellenzi ezt,ám lánya hajthatatlan. A történet innentől izgalmas fordulatot vesz. Bicska Maxi apósa elől menekül és már a rendőrség is üldözi. Elkezdődik a királynő koronázása,közben Maxi utca lányoknál keres menedéket,ám ők elárulják. Börtönbe kerül,ahonnan később megszökik,de végül elfogják. A történet lezárása az,hogy Bicska Maxi bitófa alá kerül. Ez természetesen nagyon rövid összefoglaló,de szerintem nagyon klassz kis szerelmi gubancról szól. Persze a mondanivalója mégsem ez,hanem talán az,hogy hova fajul az ember,milyen tettekre képes egy ilyen "sötét" világban. Lezárásként hallgassátok meg youtube-on Bicska Maxi dalát!:)
Ebbe is érdemes belehallgatni, Brecht maga énekli Kurt Weil dalát.

Ha elfelejteném

, és nyilván el fogom. Amint  befejeztük Brechtet, és líráztunk egy cseppet, írtok az avantgárdból. Pontosabban a 20. század első felének világirodalmából is.
 Egy példa: Miről ismered fel, ki a  festő? :o))( Így persze könnyű.)


De tényleg, miről ismernéd fel?

2011. november 23., szerda

Kérdés

18-an lehetnétek aktív tagok. A többiekkel vajon mi van? És a 18-ból miért csak néhány az aktív? Mégse annyira jó játék? Pedig mondtam, lehet nyugodtan kritizálni is. Az is hasznos. És az se baj, ha egy alkalommal többeteknek van véleménye.
Más: Lassan itt a határideje annak, hogy valami jót is olvass. És feljegyzéseket készíts róla.
Szerző, szerkezet és rövid cselekmény, 2-3 szereplő jellemzése és a lényeg, mit jelent neked a mű.

2011. november 20., vasárnap

És megérkeztünk a XX. századba

Én már nagyon vártam. Mármint hogy végre a (majdnem) kortárs irodalommal foglalkozzunk.

Az óra első részében befejeztük a Sörgyári capriccio című filmet, Mariska levágatta a világszép fürtjeit (a fodrász elmorzsolt néhány könnycseppet, miközben az új frizurát készítette), és Francin végül is megtarthatta az állását. Ráadásul Mariska gyermeket várt (aki nem más, mint maga Bohumil Hrabal), szóval teljes volt a sörgyáriak boldogsága.

Később a XX. századi orosz irodalommal foglalkoztunk. A kor orosz alkotói a kommunista elnyomás alatt nem jelentethették meg műveiket, mert gyakran a bolsevik rendszert mutatták be bennük - mindenféle szépítés nélkül. A kendőzetlen valóságot ábrázolta Alekszandr Szolzsenyicin is az Ivan Gyeniszovics egy napja című könyvben, melyért irodalmi Nobel-díjat kapott, az orosz állam pedig azzal jutalmazta kiemelkedő alkotói tehetségét, hogy megfosztotta állampolgárságától és kiutasította. A könyv ugyanis egy a GULAG-ban töltött napot ír le, saját tapasztalatok alapján (Szolzsenyicin 15 évet töltött munkatáborban - a képen is ő látható).
Kevésbé volt szerencsés Babel, akit a Lovashadsereg című műve miatt Sztálin kivégeztetett. Később rehabilitálták, de nem tudom, ez mennyit segített az írón. Halottnak a csók, szokták mondani.
Borisz Paszternaknak a Zsivago doktor című regényéért irodalmi Nobel-díjat szántak, de az írónak választania kellett: vagy visszautasítja a díjat, vagy kiutasítják a Szovjetunióból. Paszternak az előbbit választotta, így nem kapott díjat.
Bulgakov legjelentősebb műve, a Mester és Margarita több mint 20 éven keresztül egy fiókban pihent, csak jóval az író halála után jelenhetett meg. A könyv szerepel a választható olvasmánylistán (az Ivan Gyeniszovics egy napjával együtt), ajánlom mindenki figyelmébe. A regény cselekménye három szálon fut, az első a Sátán moszkvai ténykedését mutatja be, a második Jézus történetét írja le egy egészen különös aspektusból, a harmadik pedig egy szerelmi történetet beszél el, amiben önéletrajzi vonások is megjelennek. Megdöbbentő és lebilincselő olvasmány, elég nehéz letenni, ha már egyszer belekezd az ember.

Az órán szó esett a dél-amerikai irodalomról is. Márquez (szintén Nobel-díjas) könyvéről, a Száz év magányról beszélgettünk. Jó hír, hogy utólagosan ez a regény is felkerült a listára, bátran lehet ezt is választani. Azt hiszem, a Száz év magány a valaha keletkezett legfurább családregény. A Buendíák történetét beszéli el, mintegy száz éven keresztül végigkövethetjük a család sorsát. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a számos José Arcadio és Aureliano között. A nevek alapján azt is hihetnétek, hogy egy brazil sorozat forgatókönyvéről írok, de már az első néhány oldalon kiderül, hogy ez a könyv különbözik mindattól, amit valaha eddig olvastunk. Az író az úgynevezett mágikus realista stílusban ír: ez azt jelenti, hogy magától értetődőnek ábrázolja a leglehetetlenebb eseményeket is. Márquez világában természetes, hogy a kicsit bolond mostohagyermek falat és földet eszik, a ház egyik szobájában megáll az idő, a családalapító ősapa élete utolsó éveit egy fához kötve tölti, a család egyik tagja pedig egész egyszerűen testestül-lelkestül az égbe száll fel, ami előtte kizárólag Szűz Máriával fordult elő. A regény abszurditását jól mutatja, hogy a családon végül beteljesülő átok a következő: a Buendíák utolsó sarja malacfarokkal születik, és magányosan kell meghalnia.

Nyilván az idő rövidsége miatt nem beszéltünk Cortázarról, aki Márquezhez hasonlóan dél-amerikai származású, és ő is mágikus realista stílusban alkotott. Számos novellát írt, érdemes elolvasni egyet-kettőt, hátha kedvet kaptok a többi mágikus realistához is. Hirtelen ezt találtam online formában: http://vasarnap.transindex.ro/?cikk=88 , de az én kedvencem a Kirké és az Egy zsebben talált kézirat című.

Az óra legeslegvégén belekezdtünk Thomas Mann életrajzába, és lehet, hogy későn szólok, de hétfőre el kell olvasnunk a Mario és a varázsló című remekművet az írótól. Nem mertem idézőjelbe tenni a remekművet, de remélem, érezni az iróniát. Bár lehet, hogy holnap meggyőz a Tanárnő arról, hogy ennél jobb kisregényt még soha nem olvastam.

An eye for Annai

Bár nincs köze az irodalomhoz, ez a pár perces rajzfilm nagyon aranyos. :))

http://www.youtube.com/watch?v=KX27V46eAYM

2011. november 17., csütörtök

Unatkozik?

Vásároljon mosómedvét!
:o))
Remélem, ti is annyira élveztétek, mint én (legalább 16.-szorra). Ne feledkezzetek meg róla, hogy azt kértem, írjatok a megfigyeléseitekről:!
A szereplők jellemábrázolása vagy a környezetábrázolás  vagy a tárgyi világ szimbolikus jelentése. Hétfőre lapra készítsd el!

2011. november 16., szerda

35 nap a téli szünetig

A legfontosabb: aki még nem csinálta meg az "izmusos házit" az megúszhatja az egyest, ha még ma elküldi a Tanárnőnek!

Az óra eleje csendesen telt; mindenki a saját gondolataiban elmélyülve alkotta dolgozatát Franz Kafkáról és Az átváltozásról. Egyébként néhány ember eldönthette, hogy beadja-e vagy sem (a mázlisták). A többieknek sok szerencsét kívánok!

Ezután a XX. századi (főleg cseh) írókról beszélgettünk.
Jeroslav Hasek prágai humorista és szatirikus író. 1883. április 30-án született és viszonylag fiatalon, 1921. január 3-án hunyt el. Életének több érdekes momentuma is volt; például az, hogy megalapította a Lassú Haladás a Törvényes Határokon Belül pártot és az így összegyűjtött pénzt kocsmázásra költötte. Leghíresebb regényea Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (Osudy dobrého vojáka Svejka za svetové války). Hasek saját háborús élményeit fűzi bele regényébe. Többet erről nem szeretnék mondani, mert hallottam, hogy Dani osztálytársam fog kiselőadást tartani róla és nem akarom lelőni a poént. Még csak annyit, hogy jóbarátja Josef Lada illusztrálta a könyvet és elődordult, hogy egy-egy kisebb anekdotát Hasek a rajzok alapján írt meg. Egyébként, ha Prágában jártok üljetek be a Kehely sörözőbe, ahol Svejk töltötte mindennapjait.

Bohumil Hrabal egy másik vezéregyénisége a XX. századi cseh irodalomnak. Viszonylag későn kezdett foglalkozásszerűen írni (a 60-as évek elején). A Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965) című írásából Jiri Menzel Oscar-díjas filmet rendezett. Táncórák idősebbeknek és haladóknak (1964) regénye egyetlen hosszú mondatból áll. Hozzám a Sörgyári capriccio című alkotása áll nagyon közel. Megfilmesített változatán nőttem fel, de úgy gondolom, hogy érdemes elolvasni is. Hrabal szülei életéből merít ihletet a regény megírásához, mulatságos, groteszk esetekről olvashatunk benne. Másik ismert regénye a Díszgyász, mely a Sörgyári capriccio folytatásaként fogható fel. Erre a műre is jellemző az élőbeszéd alkalmazása. Hrabal a prágai Na Bulovce kórházból kizuhanva lelte halálát. A legenda szerint galambetetés közben érte a vég.
Optimista életfelfogását jól mutatja egy idézet tőle: "édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!"

Milan Kundera szintén cseh regényíró, drámaíró, költő és esszéista. Érdekesség, hogy 1993-tól már csak francia nyelven publikált. Boccaccio, Kafka és Heidegger munkássága nagy hatással volt rá. Leghíresebb regénye a Lét elviselhetetlen könnyűsége. Néhány éve elkezdtem olvasni, de nem jutottam a végére, mivel éretlen voltam hozzá. Szerintem a mi korosztályunk már nagyjából megérti a mű mondanivalóját. Úgyhogy lássatok hozzá, én is nekiállok, ha rájövök kinek adtam kölcsön. (A képen Kundera látható egy bájos hölgy társaságában. )






Albert Camus a francia egzisztencializmus egyik meghatározó alakja. Kierkegaard, Dosztojevszkij, Nietzsche, Franz Kafka és Jean-Paul Sartre hatottak rá. Két regényéről beszélgettünk: Sziszüphosz mítosza és a Közöny. Az elsőben Sziszüphosz történetéről filozofál. A Közönyben a szerző naplószerűen írja le életének történetét; mindezt a siralomházban a kivégzésre várva. A főhős semmilyen érzelem kimutatására nem képes. Ez az életérzés egyébként a korszakban sok írónál feltűnik, például az olasz Alberto Moravianál.



Az óra végén a tankönyv 38. oladlán található alkotókról váltottunk egy-két szót. Aztán sajnos ránkcsöngettek, pedig kiváncsi lettem volna a többiek véleményére például Salingerről és Keroac-ról, akik kedvenc íróim közé tartoznak. Salinger legismertebb művét, a Zabhegyezőt többször olvastam. Szerintem a fiúk sokat elsajátíthatnának viselkedésükben a főhőstől, Holden Caulfieldtől. Egyébként Jimi Hendrix is ezt a regényt olvasta utolsó délutánján.



Ne feledjétek: holnap filmnézés lesz!

Kép. Mozog

Magyarosi Tünditől kaptam. Dali és a szürreál. Ha van kedved és kb7 perced, nézd meg! Jó lenne, ha nem ez lenne az utolsó bejegyzés ma. :o((
 Dali
Hrrrr, mrrrr! Vajon miért nem videót magát teszi ide bele????

2011. november 14., hétfő

Csapfúró Guido, a hősszerelmes

Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nem tudom, mivel érdemelte ki a szerencsétlen Gregor, hogy egy almával a hátában lelje halálát. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit jelenthet az alma.

Tudom, hogy ma csak és kizárólag a fent említett, hányatott sorsú hős történetét szabad tanulmányoznunk, de én ma találkoztam a következő nagyon groteszk novellával is Leacock tollából (az ő neve nem akart eszembe jutni):


Aki elég kitartó, olvassa el, szerintem érdemes :)

Megint használhatatlanok...

 Mára két bejegyzés is jutott. :o)) Hajrá!
Szép számmal érkeztek pp-k az izmusokról, de a nótórius késők persze most is lemaradtak a határidőről. Szerinted ez azokkal szemben akik güriztek, hajtottak, és időben beadták a feladatot ...???

Ha más nem, akkor én. Legutóbb, mikor én írtam, akkor egy olyan órán voltunk túl, amikor semmit nem lehetett kezdeni velünk. Agyunk kikapcsolva pihent a fejünkben, akárcsak egy hajóroncs az óceán mélyén és eközben szemünkből az értelem halovány szikrája látszódott. Bár most inkább lustaságról volt szó.

Az óra egyeseknek dolgozattal kezdődött és folytatódott sajnálatos módon. Senkinek nem kívánnám ezt a hideg zuhanyt korán reggel (hajnali 8kor!!). A dolog még fájdalmasabb pontja az, hogy addig mi játszottunk. Asszociáció gyanánt egy illathoz kellett kapcsolnunk valamilyen emléket. Sokszor az emlékek illatokhoz kötődnek és ezt használta Proust Az eltűnt idő nyomában című műve megírásához.

A későbbiekben Kafkáról beszéltünk, már ameddig sikerült eljutnunk, ugyanis sokan nem olvasták el Az átváltozás című novellát, ami megnehezítette a haladást. (Ez nem szemrehányás, én sem olvastam el, de ezen változtatok :)))))

Az óra végi vita a közép és emelt szintű dolgozatok különbségéről elég vicces volt. Attól félek, hogy Szabolcs olajat öntött a tűzre azzal, hogy azt mondta, hogy a közepes nehezebb volt, mert lehet, hogy legközelebb kapunk egy olyat, amire ránézünk és életbe lép az a szituáció, amit már a korábbiakban említettem. ( a hajós, tengerfenekes példára célzok :)))

Végső megjegyzésként: legalább kiderült, hogy olvasok valamit, amire büszke vagyok, de arra már kevésbé vagyok büszke, hogy mit olvasok :D (itt bocsánatot is kérek attól a személytől, akié a könyv)

Jöttem. Írtam. Visszajövök.

Ez volt Anita, most jön Tünde:
A hétfő hajnali  szenvedés velünk
A hétfő hajnali óránknak már a kezdete is eltért a megszokottól,hisz – miután a pótlók elmentek dogát írni – egy kissé szokatlan játékon vettünk részt. A Tanárnő különböző illatokat szagoltatott velünk,amikről szavakat,emlékeket vagy bármiféle dolgot le kellett írnunk,ami az eszünkbe jut. Miután mindenki elmondta mire gondolt megtudtuk,hogy tulajdonképpen miért is játszottunk ilyet. A játék lényege igazából az,amire (most figyeljetek) Valentin Louis Georges Eugene Marcel Proust jött rá,aki egy 1871-es születésű francia regényíró. A hosszúnevű bácsit főképp Az eltűnt idő nyomában című regény szerzőjeként ismernek. Proust rájött arra,hogy egy látvány ,egy íz vagy egy illat elegendő, hogy felidéződjék valami, ami sok évvel azelőtt történt, és a felmerült emlék újabb, esetleg egészen máskor és másutt játszódó emléket idéz. Az idő nyomán című regényében például megjelenik egy kép,ahogy az emlékező Madeleines-t és teát fogyasztott,eszébe jutott,hogy gyermekkorában is evett már ilyet. A kis kitérő után visszatértünk Franz Kafkához. Először még egy-két dolgot tudtunk meg az életrajzából,majd áttértünk néhány szó erejéig Kafka regényére,Az átváltozásra (hát itt kiderült,hogy mindenki lusta volt a hétvégén…) . Életrajzához még annyit,hogy tüdőbaja miatt hamar meghal,és utolsó kérése az,hogy  semmisítsék meg írásait,azonban barátja,Max Brod inkább kiadatta a műveket, így válhatott Kafka szélesebb körben is ismertté. Két regényével ismerkedtünk meg. A per és a kastély című regényében is az író az ember kiszolgáltatottságát és a világ érthetetlenségét mutatja be. ( persze én mindenkit csak ösztönözhetek,hogy olvassatok, olvassatok,de most az egyszer : csak saját felelősségre! ugyanis én elkezdtem A per-t és már az első oldalnál abbahagytam  …húúúú. hát szerintem szörnyű,de sok sikert J ). Ahogy elöbb mondtam,ezután Az átváltozásról beszéltünk,vagyis jobban mondva beszéltünk VOLNA,ha elolvastuk volna...DE nem maradhat el ez az anyag sem,úgyhogy Hajrá emberek így estefelé elkezdeni olvasni,hiszen –bár nem olyan hosszú,szerintem annál inkább borzalmas- holnapra már minden betűjét ismerni kell! Ezenkívül ne felejtsétek el a pénteki tétel-kidolgozásokat sem ! A mostani hétre nyelvtanból a 4.-5. tétel,míg irodalomból Babits mellett Kosztolányinak is neki kell esni. Jó éjszakát mindenkinek és/vagy Jó olvasást ! J
Tünde

2011. november 13., vasárnap

Vasárnap esti szösszenet

Lassan egy kéz emelkedik a magasba, majd néhány másodperccel később valaki a hátsó sorból halkan megszólal:
-Jelen!

Nos igen, ez lennék én. Kicsit megkésve, kicsit szétszórtan, kusza gondolatokkal, de belefogtam én is. Itt vagyok, hogy megírjam az első bejegyzésem. :)
Ezzel már csak az a baj, hogy nem tudom miről is szeretnék mesélni, ugyanis -tekintve, hogy vasárnap este van- egy ideje már nem volt óránk.

Minden esetre én most fejeztem be az izmusos beadandómat. [Egy előző bejegyzésből: 2011. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK: Két hét múlva.Hajrá!] (Igen, ha jól látom eléggé megkésve... mint mindig :S)
Úgyhogy most hívnám fel a figyelmet, hogy aki még nem állt neki, vagy csak nem sikerült befejeznie, az húzzon bele!

Továbbá, még mindig ennél a témánál maradva:
Szeretném figyelmetekbe ajánlani David Stoupakis-t. Én most bukkantam rá, miközben a szürrealizmusról keresgéltem.
Itt a hivatalos oldala.
Valamint a Google képek.
Szerintem érdemes pár percet szánni rá, legalábbis nekem nagyon tetszenek a képei. :)

Nos, azt hiszem ennyit szerettem volna. Majd még jelentkezem.
Szép álmokat, sziasztok!

2011. november 10., csütörtök

Jó magyar szokás szerint... Avagy: Avantgárd a magyar művészetekben

Mielőtt rátérnék a címben foglalt témára, szeretnék foglalkozni kicsit Appolinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút című kalligrammájával (képversével).
Távolról nézve a vers alakja tényleg kiad egy madarat, ami ugye egy galamb az író szerint, illetve jól kivehető egy szökőkút is. Sőt, a szökőkút aljaként pedig ott figyel egy szem is. (hehe, az író figyel minket :P ) És mindezt egy értelmes vers szövege adja ki... Mestermű. Na mindegy is. Száraz tényanyagként csak annyit szeretnék elmondani, hogy Apollinaire 1914-ben az első világháború idején írta ezt a verset és az itt látható verzió pedig Radnóti Miklós fordítása. A galamb testét női nevek adják. És később kiderül, hogy miért is megsebzett ez a szegény madárka. Azért, mert a költő által ifjú lányokként nevezett hölgyek egyedül vannak, a férfiak a háborúban harcolnak és némelyikük haza sem tér többé, szóval valójában a hölgyek a megsebzettek. Az értelmesebb olvasó már itt kezd rájönni, hogy bizony ez a mű nem csak azért képvers, mert a költő úgy gondolta, hogy rajzolgat kicsit, hanem a formáknak komoly jelentése is van. Aztán a következő ami üt az már a szökőkúttal kapcsolatos. A csúcson ugyanis ott lebzsel egy kérdőjel, ami jelzi a olvasónak, hogy a következőkben kérdések merülnek majd fel a versben. Az író nem is hagy cserben minket, ugyanis a szökőkutat kérdőszavak, kérdések rajzolják ki. A legfontosabb kérdőszó pedig a hol. Hol vannak a férfiak, akik "elhagyták" a kedveseiket? Még a szökőkút is siratja őket... Aztán ott figyel alul az a szem, persze csak vicc volt, hogy ezen keresztül tartja szemel a költő az olvasót, ez a szem is igen komoly gondolatokból rajzolódik ki. Az éj toposza jelenik meg benne, ami ugye az elmúlást jelképezi. Meg van itt még leander is, ami szintén nem csak esztétikai szempontból tátong ott, hogy az olvasóban felelevenedjen az illata, ugyanis Franciaországban az emberek leandert tesznek a sírokra.

És akkor most had adjak értelmet irományom címének...

A következőkben Kassák Lajossal, mint avantgárd művésszel szeretnék foglalkozni kicsit.


Az életrajzával, most senkit nem fárasztanék, az úgyis le van írva egy csomó helyen, meg úgy amúgy is. Annyit azért illik róla tudni, hogy ő a legjelentősebb magyar avantgárd művész. Olyannyira jelentős, hogy munkássága még a határokon túlra is elért, külföldön -ott is inkább nyugatabbra-, konstruktivista képzőművészként ismerték őt, igaz verseket is írt, de ez külföldön nem volt annyira jelentős vele kapcsolatban. Itthon viszont főként íróként próbálkozott, eleinte inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ugyanis akkoriban a magyar irodalmi életet a Nyugat című folyóirat uralta és Babits nem engedett avantgárd műveket a lapba. (Persze ettől még szeretjük a Nyugatot, de ez akkor is tény...) Kassák ettől még nem adta fel, mind ahányszor összegyűlt egy kis pénze, mindenféle lapokat indított, viszont ezek általában nagyon rövid életűek voltak, kettő, maximum három számot értek meg. Ilyen lap volt például a Tett is.
Kassákról tudni kell, hogy erősen kommunista nézeteket vallott, ami miatt emigrálnia is kellett az országból. Később aztán hazajött, de Babits még mindig nem engedte, hogy a Nyugatban publikáljon (Babits-ot is szeretjük, de ez is tény...). Aztán ugye a kommunizmus ugyan teret nyert Magyarországon, de hiába vallott a hatalommal azonos nézeteket, még akkor is elutasították a művészetét.
És akkor itt jön a képbe az a bizonyos "jó magyar szokás szerint", mert míg Kassák itthon folyamatosan falakba ütközött, külföldön szépen lassan komoly hírnevet szerzett magának. És ugye mindenki ismeri azt a bizonyos jellegzetes magyar vonást, hogy van valamink/valakink, ami/aki nagyon jó, akkor azt mi (vagy legalábbis sokan közülünk) minden erőnkkel akadályozni próbáljuk...
Versei csak a hatvanas években kezdenek megjelenni, amikor is a kommunista országvezetés, bőszen el akarta hitetni az emberekkel, hogy milyen jó is ez a rendszer és, hogy milyen rendesek velünk. De szegény pára (Kassák), nem élvezhette sokáig munkájának és tehetségének a gyümölcsét, mert 1967-ben Budapesten elhunyt.
Persze, amíg itthon minden eszközt felhasználva akadályozták, addig külföldön ünnepelt művész volt, nyugati országok követelték, hogy kiállításokat tarthasson...
Csak, hogy valami kézzel (ésszel) foghatót is magyarázzak nektek, beszélek kicsit (na jó tényleg csak kicsit) Kassák: Mesteremberek című művéről.
Egyből kezdem is a címmel: Mesteremberek, vagyis a munkás társadalom. Tehát ha belegondolunk akkor egyből be is ugrik, hogy HÉJ hélóta hát a munkásság a kommunizmus bázisa... (kommunisták... intertextualitás: "hogy állna a hátukba a hajnali görcs" forrás: youtube: Népszámlálás 2011, tessék megnézni, tessék nevetni, NEM tananyag... HUMOR) Ergo egyből le is jön, hogy a mű kommunista szemléleteket közvetít. Stílusát tekintve egy futurista irományról beszélhetünk, hangvétele pedig amolyan lelkesítő féle. A lényeg, hogy odakint zajlik a vérengzés, de MI jómunkásemberek itt vagyunk mindentől távol, a bajtól védve. Lehet, hogy bánkódtunk, bánkódunk, de az is megeshet, hogy holnap már csodákat teszünk, új dolgokat építünk és virágzó társadalomban tengetjük majd mindennapjainkat. A csoda pedig, az új dolgokat jelenti a műben. Akkortájt találták fel az azbesztet, a vasbetont, meg hasonló dolgokat és később halomra épültek a vasbeton épületek, a nagyi kabátját is azbeszttel szigetelték meg hasonlók... A mű végén pedig egy intertextualitással is találkozhatunk, méghozzá Adytól: " új idők új dalai...", ami ebben a műben így jelenik meg: "az új idők új arcát..."
Nos röviden ennyi. :)

(A zárójeles részeket tessék fenntartással kezelni, néhol kapcsolódik a tartalomhoz, de ahol beszólásnak hat, ott csak elgurult a gyógyszerem, ezt tudni kell... Az "értelmesebb olvasó" alatt pedig a magunkfajtát értem, mostanában ugyanis gyakran összefutok ilyen trendolvasó fura egyénekkel, akik olvasnak valamit mert azt mondták neki, hogy az jó, meg azt el kell olvasni, mert különben csak műveletlen tuskók maradnak, de közben lövésük sincs arról, hogy egy mű mit is akar jelenteni valójában, meg nem is nagyon érdekli őket...)

És végezetül, akinek véletlen volt idegzete végigolvasni az agymenésemet, annak nagyon Köszönöm. :)
Csak még egy utóirat :
"bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik
vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek
vagy
vagy
madarak lenyelték a hangot
a fák azonban tovább énekelnek
ez már az öregség jele
de nem jelent semmit
én KASSÁK LAJOS vagyok
s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár"

:o))


A mai órán beszéltünk Kafka származása kapcsán a "vérvádról". Kicsit keresgéltem és hamar megtaláltam a jelentését. Vérvád: A zsidók ellen emelt azon vádak,hogy keresztény gyermekeket meggyilkolnak és rituális célokra,különösen a húsvéti kovásztalan kenyér sütésére felhasználják. Ez a babonákra és boszorkányságra vezethető vissza. Először az ókorban emeltek ilyen vádat, a zsidóság ellen, a hellenisztikus keleten. Hazánkban az első vérvád a nagyszombati volt 1494-ben. Szerintem elég érdekes és egyben ijesztő téma! Sok érdekességet találtok hozzá a neten! :)


(a kép: vérvád ábrázolása egy hetilap címplapján)

2011. november 9., szerda

szerzők 2

Vagy 15 perce akartam ide írni, és nem engedett, mert szerinte egyszerre dolgoztunk egy-egy bejegyzésen. Már megörültem, hogy Szabolcs alkot. De úgy tűnik korán örültem. Szóval Szabi holnap valami ládahordó, szénkirakó, udvarsöprő feladatot kap, azon nem kell gondolkodni, és nem is lehet elfelejteni. :o((

2011. november 8., kedd

szerzők

Peti! Véletlenül kitöröltem a meghívódat! Írj új mélt, légy szíves illetve aki nem tudott regisztrálni, az nyisson új fiókot, gmailest! És persze írjon nekem!
És? Csupa senki?

2011. november 7., hétfő

Én kaptam ma a feladatot,hogy leírjam az órán történteket. Bevallom izgatott lettem és hirtelen nem is tudtam mit írhatnék. A mai egy különleges óra volt,ugyanis hárman voltunk (Timike,Szabolcs és én)! A csoport többi tagja kirándulni ment vagy versenyen volt, esetleg orvosi vizsgálaton vett részt. A Tanárnő játékos feladatokat adott nekünk,bár ezek között is volt olyan,ami nehézséget okozott.:) Ezekkel egy 20 perc alatt végeztünk is,majd elmehettünk volna haza, de mi inkább ott maradtunk és családias beszélgetésbe kezdtünk. A Tanárnő a továbbtanulásról kezdett velünk csevegni,ami mindenki számára fontos kérdés most. Megtudtam,hogy nem csak számomra nehéz ez. Mások is tartanak attól,hogy esetleg nem kerülnek be olyan egyetemre,főiskolára ahová szeretnének. Természetesen az is fontos,hogy olyan dolgot tudjunk tanulni,amit szeretünk! Azt hiszem ez lenne a lényege.:) Úgy gondolom mindenki számára hasznos volt ez a beszélgetés! Egy-egy ilyen nagyon sokat jelent nekünk.:)

2011. november 4., péntek

Ne lottózz! Avagy egy kis magyarázat

Egyikőtök se számítson véletlenül elért nagy nyereményre. Eddig ez a javaslatom. Ha tippelsz, még véletlenül sem találod el a jó megoldást.
Na, talán úgy megérted, ha leírva látod.
Szóval a jelek a jelölttel való kapcsolatuk alapján 3 csoportba sorolhatók.
Ikon: a jelölő ugyanolyan, mint a jel, pl fénykép,  kresztáblán a csúszásveszély vagy a tehénveszély ( :o) ).
Index: valamilyen kapcsolat van a jelölt és a jelölő között, ide tartozik az összes természetes jel: azért piros az arca, mert ..., azért hullanak a levelek, mert...., kresztáblákon a kanyarodásjelek (ha nem természetes jel, akkor kombinált).
Szimbólum: megegyezéssel jön létre, ilyen az összes nyelvi jel, kivétel a hangutánzó, hangulatfestő szavak.
Tehát a csúcs a metaforikus jelentésével  és a jó fej metonimikus jelentésével  is nyelvi jel, többletjelentése van, de "megegyezéssel" jött létre. Azaz szimbólum.

Más: Ha jól számolom, öten hiányoznak a csapatból. Kérek címeket a feledatok24-re, hogy küldhessem a meghívót. 

2011. november 2., szerda

Off

Attila, Ádám, Tomi nagyon sokat dolgozott ma. Fel is ajánlottam nekik egy 5-t, de nem kérték. :o)))
Itt is megköszönöm nekik.
(És remélem, a kocsikulcsom  is visszakapom hamarosan:o) Forgalmi nélkül úgyse lehet menni vele egy kört. :o) )
Vicces: a statisztika szerint Németországból, Dániából, Angliából és az USA-ból is vannak látogatóink. Nemzetközi hírnevünk lesz. :o))))

2011. november 1., kedd

Nyugat, avantgárd, SZÜNET (avagy minden, ami a múlt héten kimaradt)

Múlthét kedd. Az utolsó általunk írt blogbejegyzés napja. Kissé elhanyagoltuk a firkálást, így a szerdai és csütörtöki óra összefoglalója sincs dokumentálva. Most ezt nem részletezném, valószínűleg mindannyian emlékszünk a szerdai feladat összeállításra, a csütörtöki dolgozatra és az avantgárd irányzataira is. Ehelyett inkább mutatok néhány (számomra :) ) érdekes oldalt/videót stb.
I. Ha még nincs teljesen elegetek a Nyugatból, érdemes megnézni ezt az oldalt. Én napokig el voltam veszve a sok érdekesség között. Rengetek kép, kéziratok, sőt hangfelvételek is találhatóak az oldalon. Íme: http://nyugat.oszk.hu/
Én még egy lapot ajánlok, ez is nagyon érdekes:
http://kedvencunkanyugat.lapunk.hu/
II. A csütörtöki órán szó esett József Attiláról a szürrealista automatikus írással kapcsolatban. Az ilyen módon elkészített Szabad ötletek jegyzéke című művét is megemlítette a Tanárnő. Érdemes elolvasni DE ne ez legyen az első dolog, ami József Attiláról eszünkbe jut (a mű ugyanis néhol meghökkentő, s nem kevés obszcén kifejezést tartalmaz), ez alapján véleményt formálni a költőről pedig nagy hiba. http://mek.niif.hu/00700/00706/00706.htm
III. Még mindig avantgárd és szürrealizmus. René Magritte. Első látásra szerelembe estem a festményeivel. Egyszerűen zseniálisak. Képzeljétek, Paul McCartney is nagy Magritte rajongó, sok festményének tulajdonosa. Állítása szerint Magritte festményei inspirálták arra, hogy a Beatles média cégének az Apple nevet adják.
(Paul McCartney as by René Magritte)







IV.
Végül egy videofelvétel Kosztolányi Dezsőről és feleségéről: http://www.youtube.com/watch?v=H-6kdto77RQ

Kellemes és pihenésben gazdag szünetet kívánok mindenkinek, a bárdosos pályázatok nyerteseinek pedig így utólag is gratulálok! : )

2011. október 31., hétfő

Ehhez mit szóltok?

 Cili házijából vettem. (Legalább nem kell keresgélni. :o) )
Gondolatébresztő pontok.
Az expresszionisták programját Kurt Hiller foglalta össze a Das Ziel első évkönyvében:
1.     A háború megszüntetése.
2.     A kiválasztódási folyamat támogatása a külső javak egyenlő elosztásával.
3.     A létminimum biztosítása minden állampolgár számára.
4.     Szabadszerelem.
5.     A gyermeknemzés racionalizálása.
6.     A büntetőjog korlátozása érdekvédelmi alapon.
7.     A halálbüntetés megszüntetése.
8.     Védelem a pszichiátriával szemben.
9.     A felsőbb oktatás átszervezése.
10.  Az igazi Universitas litterarum felállítása.
11.  Az újságok birtokba vétele.
12.  Küzdelem az egyházak ellen.
13.  Küzdelem a polgári műveltség minden csillaga ellen.
14.  Küzdelem a parlamentek ellen.
15.  A jobbak monarchiájának bevezetése.
16.  Törvényhozó hatalommal felruházott német felsőház megteremtése.
17.  Minden állam államjogi egyesítése.

 Ne feledkezzetek meg a háziban a "személyes részről"! 
Miért pont ezt választottad, mi tetszett a legjobban stb.

2011. október 27., csütörtök

Ami elmaradt ...

Én annyira nem értek a képzőművészethez, de annyira szeretek róla beszélni. :o))
Szóval most is belendültem, és a lényeg lemaradt. Ki kellene választani egy izmust (futur-, exprsszion-, szürreal-) és készíteni egy ahhoz hasonló pp-t, mint amilyet tavaly készítettetek az impresszionistákról. Azaz bemutató, képelemzés, miért pont az? Küldendő nekem a feladatok24-re. Két hét múlva. Hajrá!
Hm, ugyan nem kértem meg senkit, hogy írjon, de remélem, érzitek már annyira magatokénak az ügyet, hogy írtok valamit. Akár többen is.

2011. október 26., szerda

Az ősz toposza a magyar irodalomban

Megkértem Krisztit, hogy gépelje be a dolgozatát, másképp hat így, mintha csak felolvasná. A munka nem hibátlan, nincs például befejezése, mégis azt gondolom, nem minden tanulság nélkül való, ha elolvassátok (Na, ezt sikerült elég bakafántosan megfogalmazni.:o)) ) Szóval valami effélét kellene már produkálnotok. Egységben látni, összekapcsolni a dolgokat.
Íme

Verselemzés  - helyett a címet lásd fenn!
 Az ősz mint toposz-épp úgy, mint a világirodalomban -, a magyar irodalomban is kedvelt, gyakran megjelenő motívum. De miért is alkalmazzák ilyen szívesen az ősz toposzát költőink, s hogyan gazdagodik egyre a magyar irodalomban? Erre szeretnék választ adni József Attila Ősz című versének elemzése segítségével.
 A cím árulkodó, korábbi tapasztalataink alapján borús, rezignált hangulatra s az elmúlás gondolatára enged következtetni. Ezt a hangulatot a költő már az első versszakokban megteremti. Ezt az évszak egy-egy jellemzőjének kiragadásával éri el, melyeket megszemélyesítve az emberrel, az ember őszi hangulatával hoz párhuzamba. Az őszi ködök a „tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak”, a dér hunyorog, a teherkocsi fáradt, a kedvtelen sárga lomb „tollászkodik és hosszan elborong”. Korábban Berzsenyi Dániel A közelítő tél című művében is találkozhattunk hasonló hangulatfestéssel, amely szintén egyfajta párhuzamot teremt a természet és az ember hangulata között.( „Hervad már a ligetünk, s díszei hullanak”, „A hegy boltozatin néma homály borong”, „most minden szomorú, s kiholt”).
A negyedik versszakban megjelenik a „pirosító kedvű” nyár, illetve annak elvesztése. Az évszak toposzok az emberi élet útját szimbolizálják, így a nyár a fiatalság, míg az ősz az időskor, illetve a halál közeledtének időszakaként jelenik meg az irodalomban. Ezért a két évszak értékei remekül szembeállíthatóak egymással. Ilyen értékszembesítéssel találkozhatunk Arany János Ősszel című versében is : „Oda van a szép nyár, oda!...Nincs többé nagyszerű, csoda, Többé se napfény, sem vihar; Pacsirta nem szánt, csalogány nem zöngi dalját este, reggel; Nincs délibáb…”.  Arany negatív festést alkalmaz, így bár közvetlenül már csak a negatív oldalt érzékeljük ( nincs, se, nem, sem), közvetetten mégis megjelennek a nyár kedves, értékes momentumai. Ezzel szemben az ősz „ Egyhangúság, egyformaság… A nappal egy világos éj” s a kék ég és zöld ág helyébe felhő és zúgó szél, illetve „zizegő haraszt, mohar” és „magányos tölgy” lép. Csakúgy, mint az ember életében. A nyár, a fiatalság megannyi örömöt és szépséget nyújt, majd a halál közeledtével ezek elvesznek, s az ősz rezignált, búskomor hangulata uralkodik. Vajda János Őszi tájék című versében a nyár elvesztése mellett már a halál gondolatát is felveti, konkrét kérdéseket tesz fel az ember múlandóságát illetően („ oda megint az örömteli nyár!”, „Elhervad a rózsa, lehull a levél. Ezért születünk hát, ez az életi cél? Csak eddig a pálya, semmi se tovább…?”). Az elmúlás gondolata jelenik meg József Attila utolsó két versszakában is. Az őszt, azaz az öregedést mint ólálkodó, észrevétlenül, de gyorsan megérkező jelenség írja le, hasonlóan Babits Mihályhoz, aki erről Ősz és tavasz között című művében így ír: „sietnek az esték álnokul mint a tolvaj öregség mely lábhegyen közeledik, halkan, míg egyszercsak ugrik egyet, s itt van!”. S bár tudta ezt a lírai én, hogy „ősz lesz s majd fűteni kell”, de nem gondolta, hogy ilyen közel áll hozzá, s hogy ilyen hamar szembe kell néznie vele. A vers végére tehát a természet elhaló, őszi időszakának lefestéséből egy párhuzammal az emberi élet elmúlását hozó időszakába érkezünk. Ezért kedvelt motívum az ősz toposza, hiszen mindennapi természeti jelenséggel a minden ember életében bekövetkező elmúlás írható le, rendkívül hatásos, változatos és gyönyörködtető módon.
A hat háromsoros versszak megformáltságát tekintve egyszerű, hangzása dalszerű. A versszakok első két sora páros rímmel végződik, az utolsó sor vége pedig az utána következő versszak utolsó sorának végével alkot rímpárt. Így rímelés szempontjából kettes csoportokra osztható a vers. Rímképlete: aab ccb | dde ffe | ggh iih. Stílusát tekintve a vers impresszionista tulajdonságokat hordoz, a pillanatnyi ábrázolás révén. Hangulata rezignált, búskomor, így műfaját tekintve elégiának mondható.
     A vers 1935 októberében jelent meg, József Attila betegségének súlyosbodása idején.

2011. október 25., kedd

Ez Tünde összefoglalója

A kimaradt részlet plusz egy ráadás

A kezdetek kezdetén csak annyit mondanék,hogy végre sikerült valahogy eljuttatnom hozzátok ezt a kis szerzeményt,de most is csak a Tanárnő közvetítése által,tehát ezt nagyon köszönöm!
A hetet egy egészen rendkívüli órával indítottuk,amin körülbelül 10-en jelentünk meg, ugye az A-sok parlamenti látogatása miatt,azonban a Tanárnő még ezt is soknak találta belőlünk…(nem is értem miért J ) Tehát már az elején gondoltuk,hogy ez nem valami szokásos fejtágító óra lesz,és azt hiszem mindannyian nagyon örültünk mikor a Tanárnő a mesélés mellett döntött,hisz ilyenkor „nem kell gondolkodnunk”. Hallhattuk Kosztolányi Dezső Esti Kornéljai közül az első fejezetet,melyben tulajdonképp – ahogy a címben is  olvasható- az író bemutatja a novellák egyetlen főhősét. Az első fejezet szerint Esti Kornél az író alteregója, egy napon,sőt egy percben születtek, megkülönböztethetetlenül hasonlítanak egymásra, gyerekkorukban elválaszthatatlanok voltak egymástól,azonban immár 10 éve nem is találkoztak. Olyan hasonmása, aki ifjúságát képviseli, és akit felnőttként mellőzött,de ahogy érzi a halál közeledtét,mégis megemlékezik róla. Ezután a kilencedik fejezettel ismerkedtünk meg,(amiről az is jó,ha tudjátok,hogy a Tanárnő egyik kedvence),amiben a címszereplő egy bolgár kalauzzal cseveg,úgy hogy Esti Kornél talán,ha 1-2 szót tud ezen a nyelven. Viselkedésével sikerül elhitetnie a kalauzzal, hogy ő is bolgár, és teljesen megérti őt,partner tud lenni egy beszélgetésben,amely azonban eléggé egyoldalú,hiszen Esti igenléssel(hiszen ezt tudta bolgárul),fejbólogatással,illetve egyéb nem nyelvi jelekkel próbálta meggyőzni a kalauzt,aki ezt a vonat út végén sem veszi észre. A felolvasás (és az alvásból felriadás + még én is kis híján elaludtam, szóval gondolhatjátok, milyen izgi óra volt. :o))) után a kicsöngetésig szinte csak annyi idő maradt,hogy megtudtuk : ne nagyon örüljünk az elmaradt dolgozatnak,holnap mindenképp megírjuk.
Így is lett… A csodálatos dolgozat, csak a még csodálatosabb jegyek beírása után következett (már akinek…),ezt még megfejeltünk egynéhány egyessel is, amit - valljuk be -  lustaságunk miatt  megérdemeltünk. A fennmaradó időben tovább boncolgattuk az Édes Anna regényhez kapcsolódó kérdéseket,de aztán erről hamar át is tértünk más megbeszélnivalókra. Beszélgettünk a tárgyalás jelenetéről,melyben az író Movisztert szólítja meg  és biztatja,hogy mondja el a véleményét,és álljon ki Anna mellett egyedüliként. Ebből derül ki,hogy Moviszter egy úgynevezett „szócsői”,vagyis rezonőr szerepét tölti be, ami tulajdonképpen azt jelenti,hogy az író így közli a műben saját gondolatait. Ezenkívül már csak annyiról esett szó,hogy Annán kívül Vizyék is kiszolgáltatottá válnak, hiszen a cseléd mindent tud róluk, és mégis csak egy idegenként került hozzájuk. A csöngetés pedig gondolatainkat ugyan félbeszakította ugyan, de a Tanárnő még informált minket,hogy nagyon ajánlott tudni MINDENT Kosztolányiról,valamint Édes Annáról,úgyhogy hajrá emberek, tömjétek a fejeteket tudással, és ne felejtsétek el,hogy csütörtökön Nyugatos dolgozat is várható !:)

2011. október 24., hétfő

Hm...

AMi késik, nem múlik. A nyelvtan tételes dogára gondolok. HOLNAP, azaz kedden.
Ezek a függőben lévő meghívók.
       scaronguitarist@freemail.hu elküldve:  2011.10.24.
murcsiktimcsi@freemail.hu elküldve:  2011.10.18.
molli93@citromail.hu elküldve:  2011.10.18.
elizafaith@freemail.hu elküldve:  2011.10.18.

 Keresgéljetek a postaládában, vagy küldjetek új címet!
Ezek így szóórakoztak egymással. :o))

http://hu.wikisource.org/wiki/Ny%C3%A1r,_ny%C3%A1r,_ny%C3%A1r

2011. október 23., vasárnap

Jó kéréds :o)

Hááá, jó dolog ez a blog, azonnal beírhatom, ami foglalkoztat. (Holnapra úgyis elfelejteném, és már lenne fontos.) Szóval az utóbbi két napot  a nagy- sőt Nagyvárosban töltöttem, és a metrólépcsőn bambulván egy kérdés villant fel előttem. Valami könyvet hirdetett, nem tudom, melyiket (sosem, tudom, mivel mit reklámoznak), de a mikéntje tetszik. A szlogen:
Olvastál  már ma? 
Ez annyira jó, hogy ki is teszem oldalra. :o))
Holnap nyelvtan .... Csütörtökön irodalom.... Pénteken .... Aztán SZÜNET!!!!

Ja,  a válasz, igen. ÉN megvettem a Robinsont, és szorgalmasan olvasom, hogy novemberben játszhassunk. :o))), Nem beszélve az őszies irományaitokról: amikor elégedetten leteszem a tollat, hogy na, végre befejeztem, még mindig találok vagy kettőt. :o((( Sose fogynak el.  Pótlást belőle NEM fogadok el.

Ha még nincs elegetek a pályázatokból, 28-ig még megoldható. :o)
 http://www.sulinet.hu/tart/cikk/Sb/0/37016/1

2011. október 21., péntek

199 nappal az érettségi előtt...

Hol is kezdjem? Amikor megkaptam ezt a szép, nemes feladatot, hogy én írjak a blogunkba, az első, őszinte megnyilvánulásom („Te jó ég!!!”) után azért próbáltam komolyan venni a dolgot. Nem szándékozom leírni az órai vázlatot, mert szerintem azt úgysem olvasná végig senki. A lényeg, hogy nyelvtan tételeket beszéltünk át. Név szerint:
- A nyelv, mint jelrendszer,
- A nyelv és a gondolkodás,
valamint csak úgy ráadásképpen (a tanárnő kedvéért),
- A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói.
Irodalomból Babits prófétaversei témakört elméletileg már mindenki behatóan ismeri (az óraiakat idézve: elölről, hátulról), tehát ezt a mai alkalommal mellőztük.
Hogy a hétvégére azért ne maradjunk feladat nélkül, az órán megbeszélteket (és meg nem beszélteket) erősen ajánlott alaposan áttanulmányozni, esetleg megtanulni, hogy egy „véletlenszerű” számonkérésen azért ne fürödjünk be vele.